Vízben oldódó (vízoldékony) vitaminok

Vitaminok 3. rész


Vízben oldódó (vízoldékony) vitaminok

Ide tartozik a C-, a B1-, a B2-, a B6- és a B12-vitamin, valamint a niacin, a folsav, a biotin és a pantoténsav. Ezeket a szervezet nem tárolja, így az adott napon a fel nem használt mennyiség a széklettel vagy a vizelettel kiürül, ezért túladagolásuk nem lehetséges, kivéve a B6-vitamint. Felvételükről naponta kell gondoskodni.

B1-vitamin (tiamin)

Feladata: A szénhidrátok lebontásához nélkülözhetetlen vitamin. Több szénhidrátfelvételhez szükségszerűen több tiaminfelvételnek kell társulnia. Ezen kívül az idegrendszer, a bőr, a szemek és a szív normális működésében játszik szerepet.
Forrásai: gabonafélék héja, élesztő, teljes kiőrlésű gabonafélék és a belőlük készült sütőipari termékek, hüvelyesek, dió- és mogyorófélék, húsok (főleg a sertéshús), máj. Néhány élelmiszerben olyan anyagokat találunk, amelyek növelik a B1-vitamin szükségletét: gombák, kelbimbó, fekete ribizli, sőt a rendszeres alkoholfogyasztás is ezzel a hatással jár.
Hiánytünetek: A beriberi nevű, halálos kimenetelű betegség jelentkezik (fájdalmas izomgörcsök). Szívelégtelenséget, szénhidrát-anyagcserezavart, rendellenes idegi-agyi működést okoz, ez utóbbi az alkoholisták esetében vehető észre legjobban.
Napi szükséglet (milligrammban): 0-1 év: 0,3-0,5 mg; 2-3 év: 0,7 mg; 4-10 év: 0,9-1,2 mg; 11-18 év: 1,3-1,4 mg; 19 év felett: 1,1-1,4 mg.
Napi szükségletet fedezheti: 20 dkg sertéshús.

B2-vitamin (riboflavin)

Feladata: A szénhidrátok és a fehérjéket alkotó aminosavak anyagcseréjéhez és a nyálkahártyák (például a szájnyálkahártya) egészségének fenntartásához és a méregtelenítéshez szükséges. A bőr, a szemek, és az idegrendszer működéséhez nélkülözhetetlen.
Hiánytünetek: Elváltozások jelentkeznek a bőrön és a nyálkahártyán, az ajkak és a szájzug berepedezik, pikkelyesedik.
Forrásai: tej és tejtermékek, zöldség- és főzelékfélék, hús, máj, vese, tojás, gabonafélék.
Napi szükséglet (milligrammban): 0-1 év: 0,6-0,8 mg; 2-3 év: 0,9 mg; 4-10 év: 1,1-1,6 mg; 11-18 év: 1,5-1,8 mg; 19 felett: 1,5 mg.
Napi szükségletet fedezheti: 7 dkg sertésmáj.

B6-vitamin (piridoxin)

Feladata: A fehérjéket alkotó aminosavak és a zsírokat alkotó zsírsavak lebontásához szükséges. Részt vesz a niacin és még számos hormon szintézisében. Szerepe van az idegműködésben és a megfelelő növekedésben, illetve felel a bőr épségéért is.
Forrásai: máj, hús, hal, tejtermékek, hüvelyesek, élesztő, tojássárgája, barna liszt és az ebből készült termékek, zöldségfélék, kukorica.
Hiánytünetek: Bőr- és nyálkahártya elváltozásokat, vérszegénységet, gyengeséget, levertséget, fáradtságot idéz elő. Annak ellenére, hogy vízben oldódó vitamin, 50mg/testtömeg kilogramm feletti napi felvétel mérgező lehet a szervezet számára.
Napi szükséglet (mikrogrammban): 0-1 év: 0,3-0,6 mg; 2-3 év: 0,9 mg; 4-10 év: 1,3-1,6 mg; 11-18 év: 1,8-2,0 mg; 19 év felett: 1,8-2,2 mg.
Napi szükségletet fedezheti: 20 dkg tőkehalfilé.

B12-vitamin (kobalamin, ciano-kobalamin)

Összefoglaló neve: kobalaminok.

Feladata: Vérképzéshez (vörösvérsejtek termeléséhez: hemoglobin-szintézis), idegműködéshez, növekedéshez, fehérje és szénhidrát-anyagcseréhez szükséges. Csak az állati eredetű élelmiszerekben található meg. Felszívódásához a gyomor-bélrendszerben egy úgynevezett belső faktorra van szükség - ha ez hiányzik a szervezetből, megfelelő felvétel mellett is kialakulhat vitaminhiány.
Forrásai: marhahús, sertéshús, belsőségek, de kisebb mennyiségben a tejben, tejtermékekben, tojásban is előfordul.
Hiánytünetek: Vészes vérszegénység (a vörösvértestek képzése szinte teljesen leáll), gyomor-bélrendszeri és idegrendszeri tünetek.
Napi szükséglet (mikrogrammban): 0-1 év: 0,3-0,5; 2-3 év: 0,7; 4-10 év: 1,0-1,4; 11-18 év: 2,0; 19 év felett: 2,0 mikrogramm.
Napi szükségletet fedezheti: 25 dkg sertéshús.

Niacin (B3-vitamin, PP faktor, nikotinsav)

Többféle elnevezése létezik: nikotinsavamid, nikotinamid, niacinamid, nikotinsav.

Feladata: Az idegrendszer, a bőr, a szemek és a szív normális működésében játszik szerepet, szénhidrátok, zsírok és más anyagok lebontását segíti.
Forrásai: hús, hal, máj, vese, élesztő, hüvelyes főzelékek, teljes kiőrlésű gabonák és a belőlük készült pékáru, tojás.
Hiánytünetek: A pellagra nevű betegség kialakulása: bőrártalmak, nyelvgyulladás, rendellenes bélrendszeri és idegrendszeri működés.
Napi szükséglet (milligrammban): 0-1év: 0,4-0,6 mg; 2-3 év: 0,8 mg; 4-10 év: 1-1,4 mg; 11-18 év: 1,3-1,7 mg; 19 év felett: 1,5-1,8 mg. Napi szükségletet fedezheti: 10 dkg zöldborsó.

Pantoténsav (B5-vitamin, kalcuim-pantotenát, pantenol)

Feladata: Részt vesz a koleszterin és hemoglobin szintézisében, ingerületátvivő anyagok képzésében, segíti a gyógyszerek kiürülését. A koenzim-A nevű enzim alkotórésze, központi szerepet tölt be a szénhidrát-, zsír- és fehérje-anyagcserében, segíti az energiafelhasználást. Ez az enzim szinte minden anyagcsere-folyamat főszereplője, a legtöbb létfontosságú anyag előállításában szerepet játszik.
Forrásai: hús, máj, vese, tojássárgája, élesztő, zöldségek, hüvelyesek.
Hiánytünetek: Csak nagyon egyoldalú táplálkozás esetén jelentkezhetnek (sok finomított élelmiszer fogyasztása: finom liszt, fehér cukor). A szükségletét növeli a rendszeres alkoholfogyasztás, dohányzás és egyes gyógyszerek szedése.
Túladagolás csak nagyon nagy mennyiségnél lehetséges.
Napi szükséglet (milligrammban): 0-1év: 2-3 mg; 2-3 év: 3 mg; 4-10 év: 4-5 mg; 11-18 év: 6-8 mg; 19 év felett: 8 mg.
Napi szükségletet fedezheti: 20 dkg marhamáj.

Biotin (H-vitamin)

Feladata: Enzimek alkotórésze. A fehérje-, szénhidrát- és koleszterin-anyagcseréhez szükséges. Nehezen szívódik fel, a táplálkozással felvett vitaminnak rendszerint csak a fele hasznosul.
Forrásai: máj, vese, tojássárgája, élesztő, karfiol, dió- és mogyorófélék. A húsok és gyümölcsök kevés biotint tartalmaznak.
Hiánytünetek: Az ajkak és a bőr gyulladása, a szőrzet kihullása, étvágytalanság, vérszegénység, koleszterinszint-emelkedés jelentkezik.
Napi szükséglet (mikrogrammban): 0-1 év: 10-15, 2-3 év: 20, 4-10 év: 25-30, 11-18 év: 30-100, 19 év felett: 30-100 mikrogramm.
Napi szükségletet fedezheti: 10 dkg földimogyoró.

Folsav

Feladata: A vérképzésben (vörösvérsejtek termelődése) és a szénhidrát-, zsír-, fehérje-anyagcserében játszik szerepet, segíti a vas felszívódását. Szükség van rá a gyomor-bélrendszer és a szájnyálkahártya épségéhez. Terhesség alatt a fejlődő magzat gerincét lezáró folyamathoz a folsav jelenléte elengedhetetlen, hiánya súlyos rendellenességeket okoz a babánál, ezért folyamatosan pótolni kell.
Forrásai: zöld színű, friss zöldségek (paraj, spárga, brokkoli), paradicsom, cékla, gyümölcsök (főként citrusfélék), belsőségek, élesztő, gabonafélék, tészták, kenyerek.
Hiánytünetek: Minden típusú vérsejtszám csökken, nyelvgyulladás, gyomor-bélrendszeri panaszok és magzati fejlődési rendellenességek.
Napi szükséglet (mikrogrammban): 0-1 év: 25-30, 2-3 év: 50, 4-10 év: 75-100, 11-18 év: 150-200, 19 év felett: 200 mikrogramm. Terhesség alatt: 400 mikrogramm, szoptatás alatt: 300 mikrogramm.
Napi szükségletet fedezheti: 25 dkg cékla.

C-vitamin (aszkorbinsav)

Szent-Györgyi Albert nevéhez fűződik a C-vitamin első előállítása tiszta formában, Nobel-díjat kapott érte 1937-ben. 10 dkg zöldpaprikában 120 mg C-vitamin van. Az ember és a tengerimalac szervezete nem tudja előállítani, a többi fajé igen. A C-vitaminból a legnagyobb a napi szükségletünk. Oxigén, fény, hő hatására gyorsan elbomlik.
Feladata: Antioxidáns, a sejteket védi a szabad gyökök ártalmas hatásától. Egyik legfontosabb szerepe a fertőzésekkel szembeni ellenállás növelése. Fenntartja a fogak, az íny, a véredények épségét, segíti a sebgyógyulást, a vas és réz felszívódását. A stressz, láz, műtétek utáni állapot, fizikai munka, dohányzás és a fogamzásgátlók szedése megemeli a szükségletet.
Forrásai: főzelék- és salátafélék, friss gyümölcsök (főként citrusfélék), zöldpaprika, paradicsom, burgonya, káposzta, savanyú káposzta.
Hiánytünetek: Az immunrendszer gyengülése, fertőzésekre való hajlam jelentkezik. Súlyos esetben skorbut alakul ki: érfalak meggyengülése, megrepedése, fog- és ínygyulladás, de napjainkban már nem jellemző ez a betegség.
Túladagolás tünetei: Csak akkor fordul elő, ha valaki napi 1000 mg feletti mennyiséget fogyaszt hosszú időn keresztül, akkor lerakódik a szövetekben, vesekő alakulhat ki.
Napi szükséglet (milligrammban): 0-1 év: 35-40 mg, 2-10 év: 45 mg, 11-18 év: 60 mg, 19 év felett: 60 mg, dohányzás: 35 mg-mal több/nap, terhesség alatt: 80 mg, szoptatás alatt: 90 mg, nehéz fizikai munka: 100 mg, stressz: 120 mg, alkoholfogyasztás: 120 mg. (Szubjektív megjegyzés: Szent-györgyi napi 1-2 gramm C-vitamin fogyasztását javasolta, fontos, hogy nem a gyógyszertári C-vitamin értette alatta, hanem a természtben fellelhetőt! :) )
Napi szükségletet fedezheti: 25 dkg málna.

Meg kell még említeni a következő vitaminokat:

P-vitamin (Rutin)

Antioxidáns hatású, erősíti a hajszálereket, segíti a C-vitamin felszívódását. Forrásai: citrusfélék, áfonya. Hiányállapotáról nincs adat.

Inozit

Szerepet játszik az agy, a vese és a pajzsmirigy működésében. Nyugtatószerként is emlegetik. Forrásai: húsfélék, tej és tejtermékek, gabonafélék, gyümölcs- és főzelékfélék, olajos magvak. Hiányállapotról nincs adat.

PABA (Para-amino-benzoesav)

A normál bélflórában található hasznos baktériumok számára nélkülözhetetlen. Forrásai: gabonafélék. Hiányállapotról nincs adat.

A vitaminok csoportosítása

A vitaminok 2. rész:

Zsírban oldódó (zsíroldékony) vitaminok

Ide tartozik az A-, a D-, az E- valamint a K-vitamin (jól megjegyezhető a "deka" szóval), felszívódásukhoz zsiradék jelenlétére van szükség. Ezeket képes tárolni a szervezet, K- és A-vitamint pedig elő is állít, ezért ezek túladagolásával vigyázni kell (táplálékkiegészítők, vitaminkészítmények nagy mennyiségű szedése).

Vízben oldódó (vízoldékony) vitaminok

Ide tartozik a C-, a B1-, a B2-, a B6- és a B12-vitamin, valamint a niacin, a folsav, a biotin és a pantoténsav. Ezeket a szervezet nem tárolja, így az adott napon a fel nem használt mennyiség a széklettel vagy a vizelettel kiürül, ezért túladagolásuk nem lehetséges, kivéve a B6-vitamint. Felvételükről naponta kell gondoskodni.

A zsíroldékony vitaminok közül néhány ún. elővitaminokból (provitaminokból) képződik, ebben a formában kerül a szervezetbe. Az A-vitamin elővitaminja például a béta-karotin, amely a sárgarépában és a sütőtökben található meg. A vízoldékony vitaminoknak nincs provitaminja.

Zsírban oldódó vitaminok:

A-vitamin (retinol, retinál)

Feladata: Hámvédő vitamin, amely szerepet játszik a bőr és egyéb szövetek épségében, valamint a látás folyamatában. Nélkülözhetetlen a csontok fejlődéséhez és a növekedéshez. Részt vesz az immunfolyamatokban, a fertőzések elleni védekezésben. Szükségletének egyharmadát fedezzük csak A-vitaminként.
Forrásai: Máj, vese, szív, tojássárgája, vaj, tej, tejtermékek, tengeri halak, halak, dúsított margarinok. A többi elővitaminként, béta-karotin és egyéb karotinoid vegyületek formájában kerül a szervezetünkbe, sötétzöld és mélysárga zöldségek, gyümölcsök (sárgarépa, sütőtök, kajszibarack, paradicsom) fogyasztásával. A béta-karotin a vitaminigény függvényében alakul át a szervezetben A-vitaminná.
Hiánytünetek: Csökkent bevitel, vagy zsírfelszívódási zavar jön létre, amely ún. szürkületi vakságot (farkasvakság) okoz. Ezen kívül a hámrétegek elváltozása, a bőr kiszáradása, berepedezése, megvastagodása alakul ki.
Túladagolás tünetei: Fejfájás, bőrhámlás, a csontok elváltozása, vesebántalmak, ízületi fájdalom lép fel. A béta-karotin túlzott bevitelének hatására a bőr sárgásan elszíneződhet (ez gyakran tapasztalható csecsemőknél, ha sok sárgarépa- vagy sütőtökfőzeléket ettek). A karotin nem mérgező hatású.
Napi szükséglet (mikrogrammban): 0-1év: 400, 2-10 év: 500-700, 11-18 év: 800-1000, 19 év felett: 800, terhesség, szoptatás alatt: 1300 mikrogramm. A szükségletet általában mikrogrammban adják meg, de a Nemzetközi Egység (NE; angol nyelvterületen International Unit; IU) is használatos. 1 NE A-vitamin 1mikrogramm retinolnak felel meg, illetve 6 mikrogramm béta-karotinnak, vagy 12 mikrogramm egyéb karotinnak.
Napi szükségletet fedezheti: 10 dkg paradicsom (béta-karotin) vagy 2 db tojás (A-vitamin).

D-vitamin (calciferol)

Kétféle D-vitamin van: D2 és D3. Mindkettő megtalálható az állati eredetű élelmiszerekben, de a D2-vitamin inkább a növényekben fordul elő. A napsugárzás hatására a bőrben D2-vitamin keletkezik, melynek mennyisége idős korra egyre jobban csökken.

Feladata: részt vesz a csontképződés folyamatában, a csontritkulás megelőzésében, a csontok egészséges fejlődésében, törések utáni gyógyulásban. Elősegíti a kalcium és a foszfor felszívódását, beépülését a csontokba.
Források: máj, tojás, tej és tejtermékek, dúsított margarinok, halmájolajok.
Hiánytünetek: Csökken a csontok ásványianyag-tartalma, ezért könnyen törnek, nehezen gyógyulnak. Izomgörcsök, csontlágyulás jelentkezik. Gyermekkorban angolkór (úgynevezett rachitis) alakul ki.
Túladagolás tünetei: Mivel mérgező hatású, hányingert, hányást, étvágytalanságot, gyengeséget, idegességet, fokozott vizeletkiválasztást, bőrviszketést okoz, károsodhat a vesék működése is.
Napi szükséglet (mikrogrammban): 0-18 év: 10 mikrogramm, 19 év felett: 5 mikrogramm.
Napi szükségletet fedezheti: 5 dkg csirkemáj.

E-vitamin (tokoferol)

Feladata: Antioxidáns, védi a sejteket a szabadgyökök káros hatásaitól. A sejtfelépítés fenntartásához szükséges. Gátolja az öregedési folyamatot, és - feltételezések szerint - a nemi működésben is szerepet játszik.
Források: növényi olajok (napraforgó-, kukorica-, tökmag-, olívaolaj), gabonacsírák, zöld növények. Ezen kívül tartalmazza a hús, máj, tojás is, de E-vitamin-tartalmuk az állatok takarmányozásától függ.
Hiánytünetek: A hiánytünetek jelentkezése nem jellemző, előfordulhat az idegsejtek és a vörösvértestek károsodása, esetleg csökkenhet a nemi aktivitás. Az E-vitamin biológiai hatása még nem teljesen ismert.
Túladagolás tünetei: Az E-vitamin nagy adagban is csak enyhén mérgező.
Napi szükséglet (milligrammban): 0-1 év: 3-4 mg, 2-3 év: 5 mg, 4-10 év: 6-7 mg, 11-18 év: 8-12 mg, 19 év felett: 12 mg. A szükségletet milligrammban (mg), vagy Nemzetközi Egységben (NE) adják meg. 1 NE E-vitamin ekvivalens 1 mg d-alfa tokoferollal, illetve 10 mg d-gamma-tokoferollal.
Napi szükségletet fedezheti: 5 dkg dióbél.

K-vitamin (fillokinon)

Két fő formája létezik: a K1-vitamin, melyet a zöld növények, és a K2-vitamint pedig a bélbaktériumok állítják elő. Provitaminjának elnevezése: menadion.

Feladata: Nélkülözhetetlen a véralvadáshoz, az alvadási faktorok képzéséhez. Vitaminforrások: zöld, leveles zöldség- és főzelékfélék (kelkáposzta, káposzta, brokkoli, paraj), tej és tejtermékek, máj. A táplálékkal felvett K-vitamin nem szívódik fel teljes egészében (10-70%), a napi szükségletet fele-fele arányban a táplálék és a bélbaktériumok által termelt vitamin biztosítja.
Hiánytünetek: Vérzékenység, véralvadási, zsírfelszívódási és májfunkciós zavarok. Fontos tudni, hogy a bél gyulladásos betegségei és a hosszantartó antibiotikumos kezelés K-vitamin-hiányt okoz.
Túladagolás tünetei: Jelenleg nem ismert. A szívbetegségnél alkalmazott Syncumar nevű gyógyszer használatánál megfigyelték, hogy táplálék-gyógyszer kölcsönhatás jöhet létre, a K-vitamin fokozott bevitele csökkentheti, elégtelen bevitele pedig felerősítheti a gyógyszerhatást.
Napi szükséglet (mikrogrammban): 0-1 év: 5-10, 2-3 év: 15, 4-10 év: 20-30, 11-18 év: 45-65, 19 év felett: 60-70 mikrogramm.
Napi szükségletet fedezheti: 40 dkg zöldbab.

Vitaminok a táplálkozásban

Találtam néhány jól összefoglalt leírást a vitaminok fontosságáról, és fajtájukról. Ezt most több részletben közlöm veletek:

Casimir Funk (1884-1967) ismerte fel, hogy az élelmiszerekben olyan vegyületek vannak, amelyek nélkülözhetetlenek az egészség fenntartásához, majd később vitaminoknak nevezte el őket. A kifejezés a latin vita (élet) és az amin (nitrogéntartalmú vegyület) szavakból származik. Később nyilvánvalóvá vált, hogy nem minden vitamin nitrogéntartalmú vegyület, de a vitamin szó addigra már elterjedt.

Vitaminok:

Elfogyasztott ételeink, italaink tápanyagokat tartalmaznak, amelyeket két nagy csoportra oszthatunk: makrotápanyagokra és mikrotápanyagokra. Makrotápanyagaink az energiát biztosító zsírok, fehérjék, szénhidrátok, mikrotápanyagaink pedig az energiát nem adó vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek. A vitaminok nélkülözhetetlen (úgynevezett esszenciális) szerves vegyületek: létfontosságú szerepet töltenek be számos anyagcsere-folyamatban, immunvédekezésben, enzimek működésében, vérképzésben stb. Ezekből a vegyületekből csekély a napi szükséglet, de nélkülük nincs megfelelő életműködés, élet. Mindegyik vitaminnak megvan a saját szerepe a szervezetben, egymást nem pótolják és nem is helyettesítik. Ha közülük valamelyik is hiányzik, akkor egyes anyagcsere-folyamatok károsodnak és kóros tünetek jelentkezhetnek.

Testünk - egy-két kivételtől eltekintve - nem képes felépíteni a vitaminokat, ezért ezeket naponta a meghatározott mennyiségben biztosítanunk kell a táplálkozással. A kalciferolt (D-vitamin), a fillokinont (K-vitamin), a kobalamint (B12-vitamin) és a niacint előállítja a szervezet, de az előállítás mértéke nem alkalmazkodik szervezetünk aktuális vitaminszükségletéhez.

Bizonyos életkorban, terhesség, szoptatás alatt, fokozott fizikai aktivitás vagy betegség esetén megnövekszik a szervezet vitaminigénye. Elégtelen vitaminfelvételhez vezethetnek a rossz táplálkozási szokások, szélsőséges táplálkozási irányzatok, a helytelenül összeállított étrend, emésztőszervi betegségek, felszívódási zavarok. A vitaminhiány nem specifikus tünetekben mutatkozik meg, hanem például ingerültség, a koncentrálóképesség csökkenése, álmatlanság, depresszió vagy épp étvágytalanság képében. A rejtett értékküszöbök alatti vitaminhiány rövid és középtávon működésbeli zavarokhoz vezet, hosszú távon pedig betegségeket okoz.

Változatos étrendnél egészséges gyermekek és felnőttek szervezetében nem alakulhat ki vitaminhiány. Az egészségünk megtartásához étrendünk minden nap tartalmazzon húst, húsféléket, gabonaféléket, zöldség- és főzelékféléket, gyümölcsöket és megfelelő mennyiségű folyadékot. A vízben oldódó vitaminok nagyon érzékenyek, fény, hő és hosszan tartó tárolás hatására lebomlanak. A gyümölcsöket, zöldségeket és főzelékféléket lehetőleg nyersen, esetleg rövid ideig tartó párolás után fogyasszuk. Télen a mirelit termékeket vásároljunk meg.

A természetes formában fogyasztott vitaminok felszívódási képessége magasabb, jobban hasznosulnak, mint a kapszula, tabletta vagy por alakú, laboratóriumban készített változatok. A vitaminokat tartalmazó élelmi anyagok még értékes rostokat, ásványi anyagokat és flavonoidokat is tartalmaznak, melyek szervezetünk regenerálódó és a betegségekkel szembeni ellenálló képességét is fokozzák.

A vitaminok különböző mennyiségben találhatók meg élelmiszereinkben, sokféle táplálékunk alkotóelemei, de nincs olyan, mely minden vitamint a szükségletnek megfelelő mennyiségben tartalmazná.

Étkezzünk változatosan!
Szent-Györgyi Albert mondta: "A betegségek több mint 70%-át a nem megfelelő táplálkozás kezdeményezi."

A sovány tejtermékek csökkenthetik a vérnyomást

Újabb érdekes megfigyelés:

Egy amerikai vizsgálat szerint azoknál a nőknél, akik rendszeresen fogyasztanak sovány tejet vagy joghurtot, kisebb a kockázata a magas vérnyomás kialakulásának.
A vizsgálatban 28 886 középkorú, egészségügyben dolgozó amerikai nő vett részt, akik a vizsgálat kezdetekor nem szenvedtek semmilyen szív- és érrendszeri betegségben, és a vérnyomásuk is normális volt: a kutatók a résztvevők mindegyikét megkérték, hogy töltsenek ki egy részletes kérdőívet a táplálkozására vonatkozóan. A következő tíz év során 8 710 nőnél alakult ki magas vérnyomás: a kutatók azt találták, hogy a betegség megjelenésének kockázata 11 százalékkal volt alacsonyabb azok körében, akik a legtöbb sovány tejterméket fogyasztották, azokhoz képest, akik a legkevesebb tejterméket fogyasztották.

Az adatok részletes
elemzése azt mutatta, hogy a vérnyomásra gyakorolt kedvező hatás a tejtermékekkel elfogyasztott kálciumnak köszönhető elsősorban.

A vizsgálatból ugyanakkor az is kiderült, hogy a magasabb zsírtartalmú tejtermékek nem csökkentik a magasvérnyomás kialakulásának kockázatát: a kutatók szerint lehetséges, hogy a zsíros tejben található telített zsírsavak megakadályozzák a kálcium és a tejtermékekben található egyéb tápanyagok vérnyomáscsökkentő hatását. Összegezve, a megfigyelések arra utalnak, hogy a vérnyomásra gyakorolt hatás szempontjából a tejtermékek teljes tápanyagösszetétele tekinthető a legfontosabbnak - magyarázta a kutatást vezető Dr. Lu Wang, a bostoni Brigham Nőgyógyászati Klinika kutatója.

Az USA táplálkozási szakemberei azt tanácsolják az amerikaiaknak, hogy tejtermékfogyasztásukat növeljék napi három adagra: Wang szerint az új vizsgálat eredményei alátámasztják ezt az ajánlást, egyben felhívják a figyelmet a sovány tejtermékek előnyeire.

Az eredeti közlemény kivonata a Hypertension c. szaklapban.

A glükózamin-szulfát és a kondroitin-szulfát szerepe a porcok egészségének megőrzésében

dr. Bors István tanulmánya:

A felnőtt lakosság körében leggyakoribb izületi megbetegedés az izületi kopás (artrózis), amely leggyakrabban a porcokban bekövetkező szerkezeti változás következtében jön létre. A kórkép kezelésében napjainkban - az intenzív kutatásoknak köszönhetően - a porcregenerációra ható készítmények széles körben elérhetővé váltak, amelyeknek két fő összetevője a glükóz-amin- és a kondroitin szulfát a porcszövet egészséges felépüléséhez, regenerációjához is elengedhetetlenek.

Az ízületi megbetegedések fájdalmas tünetei és okai:
Az ízületi kopásban szenvedő betegek leggyakoribb panasza az izületi fájdalom (reggeli indítási fájdalom), illetve a mozgáskorlátozottság, amely olyan fokú is lehet, hogy a beteg mindennapi életvitelét is jelentősen korlátozza. Mindeddig a betegség oka nem egyértelműen tisztázott, szerepet játszik benne a genetikai háttér, a biomechanikai stresszhatás, a sérülések, és a porcszövet biokémiai változásai. Az izületi kopás a fejlett társadalomban, a lakosság öregedése miatt, egyre nagyobb közegészségügyi problémává is válik, ezért intenzív kutatások folynak, minél hatékonyabb terápiás lehetőségek fejlesztésének irányában, de sajnos nem áll rendelkezésünkre olyan gyógymód, amely a porcpusztulást visszafordítaná, és ezáltal a betegséget meggyógyítaná.

A porcszövet víztartalma a legfontosabb:
Az izületi felszíneket borító porcszövet porcsejtekből és nagy mennyiségű, a sejtek által termelt, sejtközötti állományból áll. Ez a sejtközötti állomány határozza meg a porc mechanikai tulajdonságait (súrlódási együttható, rugalmasság, ellenálló képesség), a porcsejtek a növekedés befejeződése után már nem osztódnak, de továbbra is termelik sejtközötti állományt alkotó nagyméretű molekulákat. Ezek a vegyületek az úgynevezett proteoglikánok, melyek fehérjéből és cukrokból épülnek fel és nagy vízmegkötő képességgel rendelkeznek. Ha a porcszövetben csökken a preteoglikán mennyisége a porc vizet veszít, rugalmassága csökken, és lassan elpusztul. A porcszövet sejtközötti állományának két rendkívül fontos összetevője a glükózamin.szulfát és a kondroitin-szulfát, amely vegyületek megfelelő pótlása kulcsfontosságú lehet a az ízületi kopás megelőzésében.
A glükózamin-szulfát pótolható
A glükózamin nemcsak fontos építőköve a porctermelésnek, és így segíti a károsodott izületi porcok regenerálódását, hanem gátolja a porcot bontó enzimek(hyaluronidáz) működését is, így képes lehet megállítani, illetve lassítani a porc pusztulásának a folyamatát is. Mindezek mellett szakértők kimutatták, hogy ez a vegyület javítja az izületi folyadék viszkozitási tulajdonságait is. Az eddigi tudományos eredmények alapján elmondható, hogy a leghatékonyabb, leggyorsabban felszívódó formája a glükózaminnak a glükózamin-szulfát. Feltehetően ez a kénezett származék azért is hatékonyabb mint az alapvegyület, mert a kén-molekula hatékonyan stabilizálja a kötőszöveteket alkotó molekulákat. A leggyakoribb adagolási mód a szájon át történő adagolás, így a hatóanyag 90 %-a felszívódik a bélrendszeren keresztül. Ennek a fölszívódott mennyiségnek csak kb. 26%-át hasznosítja a szervezet. A vegyület a májban fehérjékhez kötve raktározódik. A glükózamin koncentrációja legmagasabb a májban, a vesében és az izületi porcokban, illetve a vegyület egy része az izületi folyadékba is kiválasztódik.

A kondroitin-szulfát visszaállíthatja a porcok rugalmasságát
A kondroitin-szulfát legjellemzőbb tulajdonsága, hogy a glükózaminoglikánoknál is nagyobb mennyiségben képes megkötni vizet. A porcszövetek degeneratív folyamataiban a porc kondroitin-szulfát tartalma jelentősen csökken, ennek következtében a vízmegkötő képessége is kisebb lesz, így a csökkent víztartalmú szövetek rugalmassága jelentősen csökken. Ez a folyamat azután terhelés hatására kialakuló mikrosérülések kialakulásához vezethet, ami aztán további leépülési folyamatokat indíthat be a porcszövetben. A kondroitin-szulfát azonban fokozza a porcsejtek proteoglikán és kollagén szintézisét, így fontos szerepet tölt be a porcok eredeti rugalmasságának visszaállításában is. Ez a vegyület nem csak a porcújdonképződésben tölt be alapvető szerepet, hanem a porcot bontó enzimek inaktiválása révén megállítja a porc pusztulását, és ezen keresztül gyulladásgátló hatása is jelentős.Kísérletes eredmények alapján ma már egyértelműen bizonyított, hogy a szájon át adott kondroitin-szulfát jól felszívódik, és nagy mennyiségben kerül be az izületi folyadékba.

A két vegyület hatékonyabb a gyulladásgátlóknál:
Az elmúlt években számos vizsgálatot végeztek a glükózamin-szulfát és a kondroitin-szulfát terápia hatékonyságának megítélésére, illetve számos az eddigi eredményeket összegző tanulmány látott napvilágot ebben a témában. Ezeknek a nagy betegcsoportot felölelő vizsgálatoknak az eredménye egyértelműen azt mutatta, hogy mind a glükózamin, mind a kondroitin-szulfát, illetve a kettő kombinációja hatékony szer az izületi kopás kezelésében. Ezenfelül minden vizsgálatban beszámoltak a betegek arról, hogy az izületi fájdalmuk jelentősen csökkent, javult a mozgásképességük, amely egyértelműen életminőség javulást is jelentett. Az eddig elvégzett nagy betegszámú vizsgálatok alapján továbbá úgy tűnik, hogy az enyhe és középsúlyos izületi kopások esetén a tüneteket a korábbi gyulladásgátlókkal hasonló mértékben csökkentik a glükózamint és kondroitin-szulfátot tartalmazó készítmények. Ugyanakkor az már egyértelműen látható a felmérésekből, hogy az ilyen kombinált készítmények a nem-szetroid-gyuladásgátlókkal szemben sokkal kevesebb mellékhatással rendelkeznek, és sokkal tolerálhatóbbak a betegek számára.
Természetesen az izületi kopás kezelése igen komplex feladat, amely nem csak gyógyszeres kezelésből, hanem fizikoterápiából és esetenként sebészi kezelésből áll.

A légszennyezés már öt hét alatt is károsíthatja az ereket

Egy újabb érdekes tanulmány:

Az iparvárosok levegőjében lévő egészen apró szemcseméretű szennyező anyagok meggátolják az úgynevezett "jó" koleszterin érfalvédő hatását, így védtelenné tesznek az érfalakon képződő meszes lerakódásokkal szemben - derült ki egy új amerikai tanulmányból.

A Los Angeles-i Kalifornia Egyetem (UCLA) kutatónak új vizsgálata szerint a városi légszennyező anyagok közül a legapróbb, nanométeres mérettartományba eső porszemek lehetnek a legveszélyesebbek: ennek oka, hogy kis méretük miatt rendkívül nehéz őket kiszűrni a levegőből, és olyan, főképp a gépjárművek kipufogócsöveiből származó szerves vegyületeket tartalmaznak, amelyek belélegzéskor egészen a tüdő legvégső hörgőcskéiig hatolnak, ahonnan könnyűszerrel átjuthatnak a véráramba. Az említett részecskék átmérője kisebb mint 0,18 mikrométer, ami egy emberi hajszál vastagságának ezredrészét jelenti.

Jesus Araujo és munkatársai egy öthetes kísérletsorozat keretében egereket tartottak olyan levegőben, amelyek a Los Angeles-i levegőből származó szennyező anyagokat tartalmaztak. A szennyezéseket a vizsgálat kezdetekor szemcseméretük szerint válogatták szét, majd az egerek egyik csoportját a kisebb, társaikat pedig a nagyobb részecskeméretű porral szennyezett levegőjű térben tartották. Öt hét elteltével megvizsgálták, hogy az egerek érfalain milyen mértékben képződtek meszes lerakódások (plakkok), amelyek később az érfalak megkeményedéséhez és szív- és érrendszeri megbetegedésekhez is vezethetnek. A kezelt egerek érfalait olyan kísérleti állatokéhoz hasonlították, amelyekkel nagyon kevés porszemet tartalmazó, szűrt levegőt lélegeztettek be.

A kutatók azt találták, hogy azoknak az egereknek, amelyekkel az egészen kicsi szemcseméretű szennyező anyagokat lélegeztették be, 55 százalékkal több meszes lerakódás képződött az érfalaikon, mint a tiszta levegőben tartott állatoknak. További eredmény, hogy a kialakult plakkok száma ezeknél az állatoknál 25 százalékkal haladta meg a közepes méretű porszemeket belélegző egerek érfalain tapasztalt elváltozások számát. Araujo szerint eredményeik arra utalnak, hogy a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásáért leginkább a levegőben található nanoméretű részecskék tehetőek felelőssé; ezek a porszemek ugyanúgy viselkednek, mint a passzív dohányosok által kényszerűségből belélegzett füstszemcsék.

A nanorészecskék egészségkárosító hatásának hátterében az húzódhat, hogy ezeknek a porszemeknek a nagyobb szemcsékhez viszonyítva nagyobb a relatív felületük, így a felszínükön nagyobb koncentrációban képesek olyan vegyületeket megkötni, amelyek szabadgyökökkel reagálva erélyes oxidációs folyamatokat indítanak be az élő sejtekben. Ez roncsolja a szöveteket és gyulladást idéz elő az érfalban, ami végül elzárt artériákhoz és érelmeszesedéshez vezethet. A kutatóknak sikerült feltérképezniük azt a mechanizmust is, ahogy a nanorészecskék előidézik az érfalak gyulladását: az apró porszemek gátolják a "jó" koleszterin (magas sűrűségű lipoprotein; HDL) gyulladásgátló hatását, így közvetett módon is elősegítik az erek elzáródását.

A kutatók szerint a kísérlet legfontosabb eredménye az, hogy a légszennyezésnek már egészen rövid időszak (öt hét) alatt is jelentkezhet az egészségkárosító hatása, így különösen fontosak azok a törekvések, amelyek a nagyvárosok légszennyezettségének csökkentését tűzték ki célul. A kutatás következő szakaszában azt igyekeznek meghatározni, hogy a levegőben szálló nanorészecskék mely vegyi összetevői okoznak egészségkárosodást az emberben.

Két korábbi tanulmánynak - a fent ismertetett vizsgálathoz hasonlóan - szintén sikerült kimutatnia, hogy a városi légszennyezés miként függhet össze a vérrögök kialakulásával a szervezetben. A kutatók az eredmények fényében azt tanácsolják, hogy a rögképződés megelőzése érdekében mozogjunk minél többet, szmogos napokon azonban a szabad levegő helyett próbáljunk inkább olyan mozgásformát keresni, amelyet zárt térben is végezhetünk.

Gyakoribb az ekcéma, ha a bélrendszerben kevesebb a tejsavbaktérium

Még egy érdekes írás, az előző bejegyzéshez kapcsolódva:

Egy nemrég megjelent svéd tanulmány szerint azok az újszülöttek, akiknek a szülést követően a normálisnál kevesebb fajtájú baktérium található a bélrendszerében, nagyobb valószínűséggel lesznek ekcémások a következő másfél év során. A vizsgálati eredmények egyértelműen arra utalnak, hogy a változatos bélflóra komoly szerepet játszik a szervezet védekező rendszerének a fejlődésében.
Az egészséges bélrendszerben számos jótékony baktériumfajta él, manapság azonban ez a bélflóra az emberek többségében károsodott. Az egyensúly felborulása a rossz közérzet mellett különféle betegségek, például ekcéma kialakulásához is vezethet: erre a lehetséges veszélyre hívta fel a figyelmet az egyik legújabb svéd kutatás, amelyben 300 gyermeket vizsgáltak. Az eredmények azt mutatták, hogy azok az újszülöttek, akiknél a szülést követő első hét után csak korlátozott számban lehetett kimutatni az egészséges bélflóra baktériumait, 18 hónapos korukra gyakrabban szenvedtek ekcémában, mint az egészséges bélflórával rendelkező társaik.
Az újszülöttek bélflórája alapvetően az anyai baktériumok összetételétől függ, amelyekkel már a születés közben is kapcsolatba kerülünk. Amennyiben az anya hüvelyének megfelelő a baktériumflórája - azaz kellő mennyiségben fordulnak elő benne a tejsavbaktériumok (lactobacillusok) - úgy a szülés jelenti az első lépést az újszülött egészséges bélflórájának kialakulásához. A probléma sajnos már itt jelentkezhet, ugyanis egyes, a modern életvitelhez kapcsolódó "szokások" - például az antibiotikumok vagy a fogamzásgátlók alkalmazása - felboríthatják az egészséges baktériumflórát, emiatt pedig komoly zavart szenvedhet az újszülött bélrendszerének kolonizációja, vagyis a megfelelő számú és fajtájú baktérium megtelepedése. (Ma az USA-ban minden harmadik szülőkorban lévő nőnek van hüvelyi diszbakteriózisa, azaz felborult, kórosan megváltozott baktérium-mennyisége és összetétele.) A baktériumflóra megváltozásának háttere és okai máig nem tisztázottak, de több elmélet is született a kérdés megválaszolására. Az egyik ilyen elmélet szerint az ok abban keresendő, hogy a mai élelmiszerek szinte mindegyike hőkezelt és hűtőben tárolt, amivel jelentősen csökken a bennük normálisan előforduló jótékony vagy káros baktériumok száma, így a tejsavbaktériumoké is. A tejsavbaktériumok egyik legfontosabb forrása az általuk erjesztett ételek, mint a joghurt, a savanyúságok (savanyú káposzta, pácolt oliva), vagy a sajt. Régészeti leletek bizonyítják, hogy ilyen ételeket évezredek óta fogyaszt az emberiség, hiszen ez az egyik legjobb tartósítási eljárás. Sajnos a modern tartósító eljárások (hőkezelés, fagyasztás) mára szinte teljesen uralják az élelmiszerpiacot, miáltal nem csak az elfogyasztott ételeink fajtái, de a bélrendszerünkbe jutó baktériumok mennyisége és fajtái is jelentősen megváltoztak.

A tejsavbaktériumok szerepe
A tejsavbaktériumoknak jelenleg közel 90 fajtája ismert; az emberi szervezetben egyaránt megtalálhatóak a szájban, a bélrendszerben és a hüvelyben is. A tejsavbaktériumok az általuk erjesztett ételekben spontán fejlődnek, miközben környezetükben elnyomják mind az ételek romlását, mind a betegségeket okozó baktériumokat (az ételekben előforduló két leggyakoribb tejsavbaktérium a Lactobacillus plantarum és a Lactobacillus paracasei). Az említett ételek mellett speciális táplálékokkal, illetve a patikákban kapható zacskózott, vagy kapszulázott tejsavbaktériumok (probiotikumok) fogyasztásával is előnyösen serkenthetjük a normális bélflóra kialakulását, vagy annak helyreállítását.

Az eredeti cikk a Journal of Allergy and Clinical Immunology című folyóiratban jelent meg.