Egy svéd kutatócsoport nemrég tette közzé az egészségtelen életmód májra gyakorolt hatásait vizsgáló új tanulmányának eredményeit: a felmérésben 18 egészséges egyetemistát kértek meg rá, hogy a vizsgálat ideje alatt kizárólag gyorséttermi ételeket fogyasszanak és emellett folytassanak mozgásszegény életmódot. Zsírmáj ugyan nem alakult ki a résztvevőknél, de az egyik májenzim szintje gyors emelkedést mutatott, ami utalhat a máj károsodására.
Fredrik Nystrom (Sweden’s University Hospital of Linkoping) és munkatársai a Gut című folyóirat 2008 februári számának online változatában ismertették tanulmányukat, amelyben az egészségtelen életmód - helytelen táplálkozás és mozgásszegény életvitel - májra és az elhízás ütemére gyakorolt hatásait vizsgálták. A kutatócsoport 18 egészséges, a vizsgálat kezdetekor még vékony egyetemi hallgatót kért meg rá, hogy a vizsgálat érdekében tudatosan "hízlalják fel" magukat: a cél az volt, hogy a felmérés egyhónapos ideje alatt 5-15%-os testsúlynövekedést érjenek el, melynek érdekében naponta legalább kétszer valamelyik gyorsétteremben étkeztek és emellett nem végeztek semmilyen, napi rendszerességű testmozgást. A gyorséttermi menü a vizsgálati alanyok esetében főleg hamburgerből és más olyan ételekből állt, amelyek nagy mennyiségben tartalmaztak állati eredetű telített zsírokat.
Ahogyan várható volt, az alanyok súlya növekedett (átlagosan 6,35 kilogrammal), derekuk átmérője szintén nőtt (átlagosan 6,6 centiméterrel), zsírszöveteik mennyisége pedig 3,7%-kal emelkedett. Mivel a vizsgálat fő célja a máj működésének vizsgálata volt, a kutatók a felmérés ideje alatt vérmintákat is vettek a résztvevőktől, amelyben meghatározták a különféle májenzimek mennyiségét: a mérések azt mutatták, hogy az alanin-amilotranszferáz (ALT) nevű enzim szintje már az első héten is lényeges emelkedést mutatott, amit az orvosok a máj károsodására utaló egyik jelzésként tartanak számon - olvasható a WebMD híroldalán. Hozzá kell tenni, hogy a többi enzimteszt eredménye alapján egyértelmű volt, hogy a vizsgálati alanyok többségénél ennyi idő alatt még nem alakult ki zsírmáj.
A vizsgálatból nem derült ki, hogy melyik életmódbeli tényező a károsabb: a mozgásszegény életvitel vagy az egészségtelen táplálkozás. Az a következtetés azonban levonható az eredményekből, hogy ha egy betegnél a normálisnál magasabb az alanin-amilotranszferáz szintje, akkor az okok feltárása során az orvosnak nemcsak az alkoholfogyasztási szokásokról, hanem az általános étkezési szokásairól is érdemes megkérdeznie betegét.
2008. április 23., szerda
2008. április 11., péntek
Vízben oldódó (vízoldékony) vitaminok
Vitaminok 3. rész
Vízben oldódó (vízoldékony) vitaminok
Ide tartozik a C-, a B1-, a B2-, a B6- és a B12-vitamin, valamint a niacin, a folsav, a biotin és a pantoténsav. Ezeket a szervezet nem tárolja, így az adott napon a fel nem használt mennyiség a széklettel vagy a vizelettel kiürül, ezért túladagolásuk nem lehetséges, kivéve a B6-vitamint. Felvételükről naponta kell gondoskodni.
B1-vitamin (tiamin)
Feladata: A szénhidrátok lebontásához nélkülözhetetlen vitamin. Több szénhidrátfelvételhez szükségszerűen több tiaminfelvételnek kell társulnia. Ezen kívül az idegrendszer, a bőr, a szemek és a szív normális működésében játszik szerepet.
Forrásai: gabonafélék héja, élesztő, teljes kiőrlésű gabonafélék és a belőlük készült sütőipari termékek, hüvelyesek, dió- és mogyorófélék, húsok (főleg a sertéshús), máj. Néhány élelmiszerben olyan anyagokat találunk, amelyek növelik a B1-vitamin szükségletét: gombák, kelbimbó, fekete ribizli, sőt a rendszeres alkoholfogyasztás is ezzel a hatással jár.
Hiánytünetek: A beriberi nevű, halálos kimenetelű betegség jelentkezik (fájdalmas izomgörcsök). Szívelégtelenséget, szénhidrát-anyagcserezavart, rendellenes idegi-agyi működést okoz, ez utóbbi az alkoholisták esetében vehető észre legjobban.
Napi szükséglet (milligrammban): 0-1 év: 0,3-0,5 mg; 2-3 év: 0,7 mg; 4-10 év: 0,9-1,2 mg; 11-18 év: 1,3-1,4 mg; 19 év felett: 1,1-1,4 mg.
Napi szükségletet fedezheti: 20 dkg sertéshús.
B2-vitamin (riboflavin)
Feladata: A szénhidrátok és a fehérjéket alkotó aminosavak anyagcseréjéhez és a nyálkahártyák (például a szájnyálkahártya) egészségének fenntartásához és a méregtelenítéshez szükséges. A bőr, a szemek, és az idegrendszer működéséhez nélkülözhetetlen.
Hiánytünetek: Elváltozások jelentkeznek a bőrön és a nyálkahártyán, az ajkak és a szájzug berepedezik, pikkelyesedik.
Forrásai: tej és tejtermékek, zöldség- és főzelékfélék, hús, máj, vese, tojás, gabonafélék.
Napi szükséglet (milligrammban): 0-1 év: 0,6-0,8 mg; 2-3 év: 0,9 mg; 4-10 év: 1,1-1,6 mg; 11-18 év: 1,5-1,8 mg; 19 felett: 1,5 mg.
Napi szükségletet fedezheti: 7 dkg sertésmáj.
B6-vitamin (piridoxin)
Feladata: A fehérjéket alkotó aminosavak és a zsírokat alkotó zsírsavak lebontásához szükséges. Részt vesz a niacin és még számos hormon szintézisében. Szerepe van az idegműködésben és a megfelelő növekedésben, illetve felel a bőr épségéért is.
Forrásai: máj, hús, hal, tejtermékek, hüvelyesek, élesztő, tojássárgája, barna liszt és az ebből készült termékek, zöldségfélék, kukorica.
Hiánytünetek: Bőr- és nyálkahártya elváltozásokat, vérszegénységet, gyengeséget, levertséget, fáradtságot idéz elő. Annak ellenére, hogy vízben oldódó vitamin, 50mg/testtömeg kilogramm feletti napi felvétel mérgező lehet a szervezet számára.
Napi szükséglet (mikrogrammban): 0-1 év: 0,3-0,6 mg; 2-3 év: 0,9 mg; 4-10 év: 1,3-1,6 mg; 11-18 év: 1,8-2,0 mg; 19 év felett: 1,8-2,2 mg.
Napi szükségletet fedezheti: 20 dkg tőkehalfilé.
B12-vitamin (kobalamin, ciano-kobalamin)
Összefoglaló neve: kobalaminok.
Feladata: Vérképzéshez (vörösvérsejtek termeléséhez: hemoglobin-szintézis), idegműködéshez, növekedéshez, fehérje és szénhidrát-anyagcseréhez szükséges. Csak az állati eredetű élelmiszerekben található meg. Felszívódásához a gyomor-bélrendszerben egy úgynevezett belső faktorra van szükség - ha ez hiányzik a szervezetből, megfelelő felvétel mellett is kialakulhat vitaminhiány.
Forrásai: marhahús, sertéshús, belsőségek, de kisebb mennyiségben a tejben, tejtermékekben, tojásban is előfordul.
Hiánytünetek: Vészes vérszegénység (a vörösvértestek képzése szinte teljesen leáll), gyomor-bélrendszeri és idegrendszeri tünetek.
Napi szükséglet (mikrogrammban): 0-1 év: 0,3-0,5; 2-3 év: 0,7; 4-10 év: 1,0-1,4; 11-18 év: 2,0; 19 év felett: 2,0 mikrogramm.
Napi szükségletet fedezheti: 25 dkg sertéshús.
Niacin (B3-vitamin, PP faktor, nikotinsav)
Többféle elnevezése létezik: nikotinsavamid, nikotinamid, niacinamid, nikotinsav.
Feladata: Az idegrendszer, a bőr, a szemek és a szív normális működésében játszik szerepet, szénhidrátok, zsírok és más anyagok lebontását segíti.
Forrásai: hús, hal, máj, vese, élesztő, hüvelyes főzelékek, teljes kiőrlésű gabonák és a belőlük készült pékáru, tojás.
Hiánytünetek: A pellagra nevű betegség kialakulása: bőrártalmak, nyelvgyulladás, rendellenes bélrendszeri és idegrendszeri működés.
Napi szükséglet (milligrammban): 0-1év: 0,4-0,6 mg; 2-3 év: 0,8 mg; 4-10 év: 1-1,4 mg; 11-18 év: 1,3-1,7 mg; 19 év felett: 1,5-1,8 mg. Napi szükségletet fedezheti: 10 dkg zöldborsó.
Pantoténsav (B5-vitamin, kalcuim-pantotenát, pantenol)
Feladata: Részt vesz a koleszterin és hemoglobin szintézisében, ingerületátvivő anyagok képzésében, segíti a gyógyszerek kiürülését. A koenzim-A nevű enzim alkotórésze, központi szerepet tölt be a szénhidrát-, zsír- és fehérje-anyagcserében, segíti az energiafelhasználást. Ez az enzim szinte minden anyagcsere-folyamat főszereplője, a legtöbb létfontosságú anyag előállításában szerepet játszik.
Forrásai: hús, máj, vese, tojássárgája, élesztő, zöldségek, hüvelyesek.
Hiánytünetek: Csak nagyon egyoldalú táplálkozás esetén jelentkezhetnek (sok finomított élelmiszer fogyasztása: finom liszt, fehér cukor). A szükségletét növeli a rendszeres alkoholfogyasztás, dohányzás és egyes gyógyszerek szedése.
Túladagolás csak nagyon nagy mennyiségnél lehetséges.
Napi szükséglet (milligrammban): 0-1év: 2-3 mg; 2-3 év: 3 mg; 4-10 év: 4-5 mg; 11-18 év: 6-8 mg; 19 év felett: 8 mg.
Napi szükségletet fedezheti: 20 dkg marhamáj.
Biotin (H-vitamin)
Feladata: Enzimek alkotórésze. A fehérje-, szénhidrát- és koleszterin-anyagcseréhez szükséges. Nehezen szívódik fel, a táplálkozással felvett vitaminnak rendszerint csak a fele hasznosul.
Forrásai: máj, vese, tojássárgája, élesztő, karfiol, dió- és mogyorófélék. A húsok és gyümölcsök kevés biotint tartalmaznak.
Hiánytünetek: Az ajkak és a bőr gyulladása, a szőrzet kihullása, étvágytalanság, vérszegénység, koleszterinszint-emelkedés jelentkezik.
Napi szükséglet (mikrogrammban): 0-1 év: 10-15, 2-3 év: 20, 4-10 év: 25-30, 11-18 év: 30-100, 19 év felett: 30-100 mikrogramm.
Napi szükségletet fedezheti: 10 dkg földimogyoró.
Folsav
Feladata: A vérképzésben (vörösvérsejtek termelődése) és a szénhidrát-, zsír-, fehérje-anyagcserében játszik szerepet, segíti a vas felszívódását. Szükség van rá a gyomor-bélrendszer és a szájnyálkahártya épségéhez. Terhesség alatt a fejlődő magzat gerincét lezáró folyamathoz a folsav jelenléte elengedhetetlen, hiánya súlyos rendellenességeket okoz a babánál, ezért folyamatosan pótolni kell.
Forrásai: zöld színű, friss zöldségek (paraj, spárga, brokkoli), paradicsom, cékla, gyümölcsök (főként citrusfélék), belsőségek, élesztő, gabonafélék, tészták, kenyerek.
Hiánytünetek: Minden típusú vérsejtszám csökken, nyelvgyulladás, gyomor-bélrendszeri panaszok és magzati fejlődési rendellenességek.
Napi szükséglet (mikrogrammban): 0-1 év: 25-30, 2-3 év: 50, 4-10 év: 75-100, 11-18 év: 150-200, 19 év felett: 200 mikrogramm. Terhesség alatt: 400 mikrogramm, szoptatás alatt: 300 mikrogramm.
Napi szükségletet fedezheti: 25 dkg cékla.
C-vitamin (aszkorbinsav)
Szent-Györgyi Albert nevéhez fűződik a C-vitamin első előállítása tiszta formában, Nobel-díjat kapott érte 1937-ben. 10 dkg zöldpaprikában 120 mg C-vitamin van. Az ember és a tengerimalac szervezete nem tudja előállítani, a többi fajé igen. A C-vitaminból a legnagyobb a napi szükségletünk. Oxigén, fény, hő hatására gyorsan elbomlik.
Feladata: Antioxidáns, a sejteket védi a szabad gyökök ártalmas hatásától. Egyik legfontosabb szerepe a fertőzésekkel szembeni ellenállás növelése. Fenntartja a fogak, az íny, a véredények épségét, segíti a sebgyógyulást, a vas és réz felszívódását. A stressz, láz, műtétek utáni állapot, fizikai munka, dohányzás és a fogamzásgátlók szedése megemeli a szükségletet.
Forrásai: főzelék- és salátafélék, friss gyümölcsök (főként citrusfélék), zöldpaprika, paradicsom, burgonya, káposzta, savanyú káposzta.
Hiánytünetek: Az immunrendszer gyengülése, fertőzésekre való hajlam jelentkezik. Súlyos esetben skorbut alakul ki: érfalak meggyengülése, megrepedése, fog- és ínygyulladás, de napjainkban már nem jellemző ez a betegség.
Túladagolás tünetei: Csak akkor fordul elő, ha valaki napi 1000 mg feletti mennyiséget fogyaszt hosszú időn keresztül, akkor lerakódik a szövetekben, vesekő alakulhat ki.
Napi szükséglet (milligrammban): 0-1 év: 35-40 mg, 2-10 év: 45 mg, 11-18 év: 60 mg, 19 év felett: 60 mg, dohányzás: 35 mg-mal több/nap, terhesség alatt: 80 mg, szoptatás alatt: 90 mg, nehéz fizikai munka: 100 mg, stressz: 120 mg, alkoholfogyasztás: 120 mg. (Szubjektív megjegyzés: Szent-györgyi napi 1-2 gramm C-vitamin fogyasztását javasolta, fontos, hogy nem a gyógyszertári C-vitamin értette alatta, hanem a természtben fellelhetőt! :) )
Napi szükségletet fedezheti: 25 dkg málna.
Meg kell még említeni a következő vitaminokat:
P-vitamin (Rutin)
Antioxidáns hatású, erősíti a hajszálereket, segíti a C-vitamin felszívódását. Forrásai: citrusfélék, áfonya. Hiányállapotáról nincs adat.
Inozit
Szerepet játszik az agy, a vese és a pajzsmirigy működésében. Nyugtatószerként is emlegetik. Forrásai: húsfélék, tej és tejtermékek, gabonafélék, gyümölcs- és főzelékfélék, olajos magvak. Hiányállapotról nincs adat.
PABA (Para-amino-benzoesav)
A normál bélflórában található hasznos baktériumok számára nélkülözhetetlen. Forrásai: gabonafélék. Hiányállapotról nincs adat.
Vízben oldódó (vízoldékony) vitaminok
Ide tartozik a C-, a B1-, a B2-, a B6- és a B12-vitamin, valamint a niacin, a folsav, a biotin és a pantoténsav. Ezeket a szervezet nem tárolja, így az adott napon a fel nem használt mennyiség a széklettel vagy a vizelettel kiürül, ezért túladagolásuk nem lehetséges, kivéve a B6-vitamint. Felvételükről naponta kell gondoskodni.
B1-vitamin (tiamin)
Feladata: A szénhidrátok lebontásához nélkülözhetetlen vitamin. Több szénhidrátfelvételhez szükségszerűen több tiaminfelvételnek kell társulnia. Ezen kívül az idegrendszer, a bőr, a szemek és a szív normális működésében játszik szerepet.
Forrásai: gabonafélék héja, élesztő, teljes kiőrlésű gabonafélék és a belőlük készült sütőipari termékek, hüvelyesek, dió- és mogyorófélék, húsok (főleg a sertéshús), máj. Néhány élelmiszerben olyan anyagokat találunk, amelyek növelik a B1-vitamin szükségletét: gombák, kelbimbó, fekete ribizli, sőt a rendszeres alkoholfogyasztás is ezzel a hatással jár.
Hiánytünetek: A beriberi nevű, halálos kimenetelű betegség jelentkezik (fájdalmas izomgörcsök). Szívelégtelenséget, szénhidrát-anyagcserezavart, rendellenes idegi-agyi működést okoz, ez utóbbi az alkoholisták esetében vehető észre legjobban.
Napi szükséglet (milligrammban): 0-1 év: 0,3-0,5 mg; 2-3 év: 0,7 mg; 4-10 év: 0,9-1,2 mg; 11-18 év: 1,3-1,4 mg; 19 év felett: 1,1-1,4 mg.
Napi szükségletet fedezheti: 20 dkg sertéshús.
B2-vitamin (riboflavin)
Feladata: A szénhidrátok és a fehérjéket alkotó aminosavak anyagcseréjéhez és a nyálkahártyák (például a szájnyálkahártya) egészségének fenntartásához és a méregtelenítéshez szükséges. A bőr, a szemek, és az idegrendszer működéséhez nélkülözhetetlen.
Hiánytünetek: Elváltozások jelentkeznek a bőrön és a nyálkahártyán, az ajkak és a szájzug berepedezik, pikkelyesedik.
Forrásai: tej és tejtermékek, zöldség- és főzelékfélék, hús, máj, vese, tojás, gabonafélék.
Napi szükséglet (milligrammban): 0-1 év: 0,6-0,8 mg; 2-3 év: 0,9 mg; 4-10 év: 1,1-1,6 mg; 11-18 év: 1,5-1,8 mg; 19 felett: 1,5 mg.
Napi szükségletet fedezheti: 7 dkg sertésmáj.
B6-vitamin (piridoxin)
Feladata: A fehérjéket alkotó aminosavak és a zsírokat alkotó zsírsavak lebontásához szükséges. Részt vesz a niacin és még számos hormon szintézisében. Szerepe van az idegműködésben és a megfelelő növekedésben, illetve felel a bőr épségéért is.
Forrásai: máj, hús, hal, tejtermékek, hüvelyesek, élesztő, tojássárgája, barna liszt és az ebből készült termékek, zöldségfélék, kukorica.
Hiánytünetek: Bőr- és nyálkahártya elváltozásokat, vérszegénységet, gyengeséget, levertséget, fáradtságot idéz elő. Annak ellenére, hogy vízben oldódó vitamin, 50mg/testtömeg kilogramm feletti napi felvétel mérgező lehet a szervezet számára.
Napi szükséglet (mikrogrammban): 0-1 év: 0,3-0,6 mg; 2-3 év: 0,9 mg; 4-10 év: 1,3-1,6 mg; 11-18 év: 1,8-2,0 mg; 19 év felett: 1,8-2,2 mg.
Napi szükségletet fedezheti: 20 dkg tőkehalfilé.
B12-vitamin (kobalamin, ciano-kobalamin)
Összefoglaló neve: kobalaminok.
Feladata: Vérképzéshez (vörösvérsejtek termeléséhez: hemoglobin-szintézis), idegműködéshez, növekedéshez, fehérje és szénhidrát-anyagcseréhez szükséges. Csak az állati eredetű élelmiszerekben található meg. Felszívódásához a gyomor-bélrendszerben egy úgynevezett belső faktorra van szükség - ha ez hiányzik a szervezetből, megfelelő felvétel mellett is kialakulhat vitaminhiány.
Forrásai: marhahús, sertéshús, belsőségek, de kisebb mennyiségben a tejben, tejtermékekben, tojásban is előfordul.
Hiánytünetek: Vészes vérszegénység (a vörösvértestek képzése szinte teljesen leáll), gyomor-bélrendszeri és idegrendszeri tünetek.
Napi szükséglet (mikrogrammban): 0-1 év: 0,3-0,5; 2-3 év: 0,7; 4-10 év: 1,0-1,4; 11-18 év: 2,0; 19 év felett: 2,0 mikrogramm.
Napi szükségletet fedezheti: 25 dkg sertéshús.
Niacin (B3-vitamin, PP faktor, nikotinsav)
Többféle elnevezése létezik: nikotinsavamid, nikotinamid, niacinamid, nikotinsav.
Feladata: Az idegrendszer, a bőr, a szemek és a szív normális működésében játszik szerepet, szénhidrátok, zsírok és más anyagok lebontását segíti.
Forrásai: hús, hal, máj, vese, élesztő, hüvelyes főzelékek, teljes kiőrlésű gabonák és a belőlük készült pékáru, tojás.
Hiánytünetek: A pellagra nevű betegség kialakulása: bőrártalmak, nyelvgyulladás, rendellenes bélrendszeri és idegrendszeri működés.
Napi szükséglet (milligrammban): 0-1év: 0,4-0,6 mg; 2-3 év: 0,8 mg; 4-10 év: 1-1,4 mg; 11-18 év: 1,3-1,7 mg; 19 év felett: 1,5-1,8 mg. Napi szükségletet fedezheti: 10 dkg zöldborsó.
Pantoténsav (B5-vitamin, kalcuim-pantotenát, pantenol)
Feladata: Részt vesz a koleszterin és hemoglobin szintézisében, ingerületátvivő anyagok képzésében, segíti a gyógyszerek kiürülését. A koenzim-A nevű enzim alkotórésze, központi szerepet tölt be a szénhidrát-, zsír- és fehérje-anyagcserében, segíti az energiafelhasználást. Ez az enzim szinte minden anyagcsere-folyamat főszereplője, a legtöbb létfontosságú anyag előállításában szerepet játszik.
Forrásai: hús, máj, vese, tojássárgája, élesztő, zöldségek, hüvelyesek.
Hiánytünetek: Csak nagyon egyoldalú táplálkozás esetén jelentkezhetnek (sok finomított élelmiszer fogyasztása: finom liszt, fehér cukor). A szükségletét növeli a rendszeres alkoholfogyasztás, dohányzás és egyes gyógyszerek szedése.
Túladagolás csak nagyon nagy mennyiségnél lehetséges.
Napi szükséglet (milligrammban): 0-1év: 2-3 mg; 2-3 év: 3 mg; 4-10 év: 4-5 mg; 11-18 év: 6-8 mg; 19 év felett: 8 mg.
Napi szükségletet fedezheti: 20 dkg marhamáj.
Biotin (H-vitamin)
Feladata: Enzimek alkotórésze. A fehérje-, szénhidrát- és koleszterin-anyagcseréhez szükséges. Nehezen szívódik fel, a táplálkozással felvett vitaminnak rendszerint csak a fele hasznosul.
Forrásai: máj, vese, tojássárgája, élesztő, karfiol, dió- és mogyorófélék. A húsok és gyümölcsök kevés biotint tartalmaznak.
Hiánytünetek: Az ajkak és a bőr gyulladása, a szőrzet kihullása, étvágytalanság, vérszegénység, koleszterinszint-emelkedés jelentkezik.
Napi szükséglet (mikrogrammban): 0-1 év: 10-15, 2-3 év: 20, 4-10 év: 25-30, 11-18 év: 30-100, 19 év felett: 30-100 mikrogramm.
Napi szükségletet fedezheti: 10 dkg földimogyoró.
Folsav
Feladata: A vérképzésben (vörösvérsejtek termelődése) és a szénhidrát-, zsír-, fehérje-anyagcserében játszik szerepet, segíti a vas felszívódását. Szükség van rá a gyomor-bélrendszer és a szájnyálkahártya épségéhez. Terhesség alatt a fejlődő magzat gerincét lezáró folyamathoz a folsav jelenléte elengedhetetlen, hiánya súlyos rendellenességeket okoz a babánál, ezért folyamatosan pótolni kell.
Forrásai: zöld színű, friss zöldségek (paraj, spárga, brokkoli), paradicsom, cékla, gyümölcsök (főként citrusfélék), belsőségek, élesztő, gabonafélék, tészták, kenyerek.
Hiánytünetek: Minden típusú vérsejtszám csökken, nyelvgyulladás, gyomor-bélrendszeri panaszok és magzati fejlődési rendellenességek.
Napi szükséglet (mikrogrammban): 0-1 év: 25-30, 2-3 év: 50, 4-10 év: 75-100, 11-18 év: 150-200, 19 év felett: 200 mikrogramm. Terhesség alatt: 400 mikrogramm, szoptatás alatt: 300 mikrogramm.
Napi szükségletet fedezheti: 25 dkg cékla.
C-vitamin (aszkorbinsav)
Szent-Györgyi Albert nevéhez fűződik a C-vitamin első előállítása tiszta formában, Nobel-díjat kapott érte 1937-ben. 10 dkg zöldpaprikában 120 mg C-vitamin van. Az ember és a tengerimalac szervezete nem tudja előállítani, a többi fajé igen. A C-vitaminból a legnagyobb a napi szükségletünk. Oxigén, fény, hő hatására gyorsan elbomlik.
Feladata: Antioxidáns, a sejteket védi a szabad gyökök ártalmas hatásától. Egyik legfontosabb szerepe a fertőzésekkel szembeni ellenállás növelése. Fenntartja a fogak, az íny, a véredények épségét, segíti a sebgyógyulást, a vas és réz felszívódását. A stressz, láz, műtétek utáni állapot, fizikai munka, dohányzás és a fogamzásgátlók szedése megemeli a szükségletet.
Forrásai: főzelék- és salátafélék, friss gyümölcsök (főként citrusfélék), zöldpaprika, paradicsom, burgonya, káposzta, savanyú káposzta.
Hiánytünetek: Az immunrendszer gyengülése, fertőzésekre való hajlam jelentkezik. Súlyos esetben skorbut alakul ki: érfalak meggyengülése, megrepedése, fog- és ínygyulladás, de napjainkban már nem jellemző ez a betegség.
Túladagolás tünetei: Csak akkor fordul elő, ha valaki napi 1000 mg feletti mennyiséget fogyaszt hosszú időn keresztül, akkor lerakódik a szövetekben, vesekő alakulhat ki.
Napi szükséglet (milligrammban): 0-1 év: 35-40 mg, 2-10 év: 45 mg, 11-18 év: 60 mg, 19 év felett: 60 mg, dohányzás: 35 mg-mal több/nap, terhesség alatt: 80 mg, szoptatás alatt: 90 mg, nehéz fizikai munka: 100 mg, stressz: 120 mg, alkoholfogyasztás: 120 mg. (Szubjektív megjegyzés: Szent-györgyi napi 1-2 gramm C-vitamin fogyasztását javasolta, fontos, hogy nem a gyógyszertári C-vitamin értette alatta, hanem a természtben fellelhetőt! :) )
Napi szükségletet fedezheti: 25 dkg málna.
Meg kell még említeni a következő vitaminokat:
P-vitamin (Rutin)
Antioxidáns hatású, erősíti a hajszálereket, segíti a C-vitamin felszívódását. Forrásai: citrusfélék, áfonya. Hiányállapotáról nincs adat.
Inozit
Szerepet játszik az agy, a vese és a pajzsmirigy működésében. Nyugtatószerként is emlegetik. Forrásai: húsfélék, tej és tejtermékek, gabonafélék, gyümölcs- és főzelékfélék, olajos magvak. Hiányállapotról nincs adat.
PABA (Para-amino-benzoesav)
A normál bélflórában található hasznos baktériumok számára nélkülözhetetlen. Forrásai: gabonafélék. Hiányállapotról nincs adat.
2008. április 7., hétfő
A vitaminok csoportosítása
A vitaminok 2. rész:
Zsírban oldódó (zsíroldékony) vitaminok
Ide tartozik az A-, a D-, az E- valamint a K-vitamin (jól megjegyezhető a "deka" szóval), felszívódásukhoz zsiradék jelenlétére van szükség. Ezeket képes tárolni a szervezet, K- és A-vitamint pedig elő is állít, ezért ezek túladagolásával vigyázni kell (táplálékkiegészítők, vitaminkészítmények nagy mennyiségű szedése).
Vízben oldódó (vízoldékony) vitaminok
Ide tartozik a C-, a B1-, a B2-, a B6- és a B12-vitamin, valamint a niacin, a folsav, a biotin és a pantoténsav. Ezeket a szervezet nem tárolja, így az adott napon a fel nem használt mennyiség a széklettel vagy a vizelettel kiürül, ezért túladagolásuk nem lehetséges, kivéve a B6-vitamint. Felvételükről naponta kell gondoskodni.
A zsíroldékony vitaminok közül néhány ún. elővitaminokból (provitaminokból) képződik, ebben a formában kerül a szervezetbe. Az A-vitamin elővitaminja például a béta-karotin, amely a sárgarépában és a sütőtökben található meg. A vízoldékony vitaminoknak nincs provitaminja.
Zsírban oldódó vitaminok:
A-vitamin (retinol, retinál)
Feladata: Hámvédő vitamin, amely szerepet játszik a bőr és egyéb szövetek épségében, valamint a látás folyamatában. Nélkülözhetetlen a csontok fejlődéséhez és a növekedéshez. Részt vesz az immunfolyamatokban, a fertőzések elleni védekezésben. Szükségletének egyharmadát fedezzük csak A-vitaminként.
Forrásai: Máj, vese, szív, tojássárgája, vaj, tej, tejtermékek, tengeri halak, halak, dúsított margarinok. A többi elővitaminként, béta-karotin és egyéb karotinoid vegyületek formájában kerül a szervezetünkbe, sötétzöld és mélysárga zöldségek, gyümölcsök (sárgarépa, sütőtök, kajszibarack, paradicsom) fogyasztásával. A béta-karotin a vitaminigény függvényében alakul át a szervezetben A-vitaminná.
Hiánytünetek: Csökkent bevitel, vagy zsírfelszívódási zavar jön létre, amely ún. szürkületi vakságot (farkasvakság) okoz. Ezen kívül a hámrétegek elváltozása, a bőr kiszáradása, berepedezése, megvastagodása alakul ki.
Túladagolás tünetei: Fejfájás, bőrhámlás, a csontok elváltozása, vesebántalmak, ízületi fájdalom lép fel. A béta-karotin túlzott bevitelének hatására a bőr sárgásan elszíneződhet (ez gyakran tapasztalható csecsemőknél, ha sok sárgarépa- vagy sütőtökfőzeléket ettek). A karotin nem mérgező hatású.
Napi szükséglet (mikrogrammban): 0-1év: 400, 2-10 év: 500-700, 11-18 év: 800-1000, 19 év felett: 800, terhesség, szoptatás alatt: 1300 mikrogramm. A szükségletet általában mikrogrammban adják meg, de a Nemzetközi Egység (NE; angol nyelvterületen International Unit; IU) is használatos. 1 NE A-vitamin 1mikrogramm retinolnak felel meg, illetve 6 mikrogramm béta-karotinnak, vagy 12 mikrogramm egyéb karotinnak.
Napi szükségletet fedezheti: 10 dkg paradicsom (béta-karotin) vagy 2 db tojás (A-vitamin).
D-vitamin (calciferol)
Kétféle D-vitamin van: D2 és D3. Mindkettő megtalálható az állati eredetű élelmiszerekben, de a D2-vitamin inkább a növényekben fordul elő. A napsugárzás hatására a bőrben D2-vitamin keletkezik, melynek mennyisége idős korra egyre jobban csökken.
Feladata: részt vesz a csontképződés folyamatában, a csontritkulás megelőzésében, a csontok egészséges fejlődésében, törések utáni gyógyulásban. Elősegíti a kalcium és a foszfor felszívódását, beépülését a csontokba.
Források: máj, tojás, tej és tejtermékek, dúsított margarinok, halmájolajok.
Hiánytünetek: Csökken a csontok ásványianyag-tartalma, ezért könnyen törnek, nehezen gyógyulnak. Izomgörcsök, csontlágyulás jelentkezik. Gyermekkorban angolkór (úgynevezett rachitis) alakul ki.
Túladagolás tünetei: Mivel mérgező hatású, hányingert, hányást, étvágytalanságot, gyengeséget, idegességet, fokozott vizeletkiválasztást, bőrviszketést okoz, károsodhat a vesék működése is.
Napi szükséglet (mikrogrammban): 0-18 év: 10 mikrogramm, 19 év felett: 5 mikrogramm.
Napi szükségletet fedezheti: 5 dkg csirkemáj.
E-vitamin (tokoferol)
Feladata: Antioxidáns, védi a sejteket a szabadgyökök káros hatásaitól. A sejtfelépítés fenntartásához szükséges. Gátolja az öregedési folyamatot, és - feltételezések szerint - a nemi működésben is szerepet játszik.
Források: növényi olajok (napraforgó-, kukorica-, tökmag-, olívaolaj), gabonacsírák, zöld növények. Ezen kívül tartalmazza a hús, máj, tojás is, de E-vitamin-tartalmuk az állatok takarmányozásától függ.
Hiánytünetek: A hiánytünetek jelentkezése nem jellemző, előfordulhat az idegsejtek és a vörösvértestek károsodása, esetleg csökkenhet a nemi aktivitás. Az E-vitamin biológiai hatása még nem teljesen ismert.
Túladagolás tünetei: Az E-vitamin nagy adagban is csak enyhén mérgező.
Napi szükséglet (milligrammban): 0-1 év: 3-4 mg, 2-3 év: 5 mg, 4-10 év: 6-7 mg, 11-18 év: 8-12 mg, 19 év felett: 12 mg. A szükségletet milligrammban (mg), vagy Nemzetközi Egységben (NE) adják meg. 1 NE E-vitamin ekvivalens 1 mg d-alfa tokoferollal, illetve 10 mg d-gamma-tokoferollal.
Napi szükségletet fedezheti: 5 dkg dióbél.
K-vitamin (fillokinon)
Két fő formája létezik: a K1-vitamin, melyet a zöld növények, és a K2-vitamint pedig a bélbaktériumok állítják elő. Provitaminjának elnevezése: menadion.
Feladata: Nélkülözhetetlen a véralvadáshoz, az alvadási faktorok képzéséhez. Vitaminforrások: zöld, leveles zöldség- és főzelékfélék (kelkáposzta, káposzta, brokkoli, paraj), tej és tejtermékek, máj. A táplálékkal felvett K-vitamin nem szívódik fel teljes egészében (10-70%), a napi szükségletet fele-fele arányban a táplálék és a bélbaktériumok által termelt vitamin biztosítja.
Hiánytünetek: Vérzékenység, véralvadási, zsírfelszívódási és májfunkciós zavarok. Fontos tudni, hogy a bél gyulladásos betegségei és a hosszantartó antibiotikumos kezelés K-vitamin-hiányt okoz.
Túladagolás tünetei: Jelenleg nem ismert. A szívbetegségnél alkalmazott Syncumar nevű gyógyszer használatánál megfigyelték, hogy táplálék-gyógyszer kölcsönhatás jöhet létre, a K-vitamin fokozott bevitele csökkentheti, elégtelen bevitele pedig felerősítheti a gyógyszerhatást.
Napi szükséglet (mikrogrammban): 0-1 év: 5-10, 2-3 év: 15, 4-10 év: 20-30, 11-18 év: 45-65, 19 év felett: 60-70 mikrogramm.
Napi szükségletet fedezheti: 40 dkg zöldbab.
Zsírban oldódó (zsíroldékony) vitaminok
Ide tartozik az A-, a D-, az E- valamint a K-vitamin (jól megjegyezhető a "deka" szóval), felszívódásukhoz zsiradék jelenlétére van szükség. Ezeket képes tárolni a szervezet, K- és A-vitamint pedig elő is állít, ezért ezek túladagolásával vigyázni kell (táplálékkiegészítők, vitaminkészítmények nagy mennyiségű szedése).
Vízben oldódó (vízoldékony) vitaminok
Ide tartozik a C-, a B1-, a B2-, a B6- és a B12-vitamin, valamint a niacin, a folsav, a biotin és a pantoténsav. Ezeket a szervezet nem tárolja, így az adott napon a fel nem használt mennyiség a széklettel vagy a vizelettel kiürül, ezért túladagolásuk nem lehetséges, kivéve a B6-vitamint. Felvételükről naponta kell gondoskodni.
A zsíroldékony vitaminok közül néhány ún. elővitaminokból (provitaminokból) képződik, ebben a formában kerül a szervezetbe. Az A-vitamin elővitaminja például a béta-karotin, amely a sárgarépában és a sütőtökben található meg. A vízoldékony vitaminoknak nincs provitaminja.
Zsírban oldódó vitaminok:
A-vitamin (retinol, retinál)
Feladata: Hámvédő vitamin, amely szerepet játszik a bőr és egyéb szövetek épségében, valamint a látás folyamatában. Nélkülözhetetlen a csontok fejlődéséhez és a növekedéshez. Részt vesz az immunfolyamatokban, a fertőzések elleni védekezésben. Szükségletének egyharmadát fedezzük csak A-vitaminként.
Forrásai: Máj, vese, szív, tojássárgája, vaj, tej, tejtermékek, tengeri halak, halak, dúsított margarinok. A többi elővitaminként, béta-karotin és egyéb karotinoid vegyületek formájában kerül a szervezetünkbe, sötétzöld és mélysárga zöldségek, gyümölcsök (sárgarépa, sütőtök, kajszibarack, paradicsom) fogyasztásával. A béta-karotin a vitaminigény függvényében alakul át a szervezetben A-vitaminná.
Hiánytünetek: Csökkent bevitel, vagy zsírfelszívódási zavar jön létre, amely ún. szürkületi vakságot (farkasvakság) okoz. Ezen kívül a hámrétegek elváltozása, a bőr kiszáradása, berepedezése, megvastagodása alakul ki.
Túladagolás tünetei: Fejfájás, bőrhámlás, a csontok elváltozása, vesebántalmak, ízületi fájdalom lép fel. A béta-karotin túlzott bevitelének hatására a bőr sárgásan elszíneződhet (ez gyakran tapasztalható csecsemőknél, ha sok sárgarépa- vagy sütőtökfőzeléket ettek). A karotin nem mérgező hatású.
Napi szükséglet (mikrogrammban): 0-1év: 400, 2-10 év: 500-700, 11-18 év: 800-1000, 19 év felett: 800, terhesség, szoptatás alatt: 1300 mikrogramm. A szükségletet általában mikrogrammban adják meg, de a Nemzetközi Egység (NE; angol nyelvterületen International Unit; IU) is használatos. 1 NE A-vitamin 1mikrogramm retinolnak felel meg, illetve 6 mikrogramm béta-karotinnak, vagy 12 mikrogramm egyéb karotinnak.
Napi szükségletet fedezheti: 10 dkg paradicsom (béta-karotin) vagy 2 db tojás (A-vitamin).
D-vitamin (calciferol)
Kétféle D-vitamin van: D2 és D3. Mindkettő megtalálható az állati eredetű élelmiszerekben, de a D2-vitamin inkább a növényekben fordul elő. A napsugárzás hatására a bőrben D2-vitamin keletkezik, melynek mennyisége idős korra egyre jobban csökken.
Feladata: részt vesz a csontképződés folyamatában, a csontritkulás megelőzésében, a csontok egészséges fejlődésében, törések utáni gyógyulásban. Elősegíti a kalcium és a foszfor felszívódását, beépülését a csontokba.
Források: máj, tojás, tej és tejtermékek, dúsított margarinok, halmájolajok.
Hiánytünetek: Csökken a csontok ásványianyag-tartalma, ezért könnyen törnek, nehezen gyógyulnak. Izomgörcsök, csontlágyulás jelentkezik. Gyermekkorban angolkór (úgynevezett rachitis) alakul ki.
Túladagolás tünetei: Mivel mérgező hatású, hányingert, hányást, étvágytalanságot, gyengeséget, idegességet, fokozott vizeletkiválasztást, bőrviszketést okoz, károsodhat a vesék működése is.
Napi szükséglet (mikrogrammban): 0-18 év: 10 mikrogramm, 19 év felett: 5 mikrogramm.
Napi szükségletet fedezheti: 5 dkg csirkemáj.
E-vitamin (tokoferol)
Feladata: Antioxidáns, védi a sejteket a szabadgyökök káros hatásaitól. A sejtfelépítés fenntartásához szükséges. Gátolja az öregedési folyamatot, és - feltételezések szerint - a nemi működésben is szerepet játszik.
Források: növényi olajok (napraforgó-, kukorica-, tökmag-, olívaolaj), gabonacsírák, zöld növények. Ezen kívül tartalmazza a hús, máj, tojás is, de E-vitamin-tartalmuk az állatok takarmányozásától függ.
Hiánytünetek: A hiánytünetek jelentkezése nem jellemző, előfordulhat az idegsejtek és a vörösvértestek károsodása, esetleg csökkenhet a nemi aktivitás. Az E-vitamin biológiai hatása még nem teljesen ismert.
Túladagolás tünetei: Az E-vitamin nagy adagban is csak enyhén mérgező.
Napi szükséglet (milligrammban): 0-1 év: 3-4 mg, 2-3 év: 5 mg, 4-10 év: 6-7 mg, 11-18 év: 8-12 mg, 19 év felett: 12 mg. A szükségletet milligrammban (mg), vagy Nemzetközi Egységben (NE) adják meg. 1 NE E-vitamin ekvivalens 1 mg d-alfa tokoferollal, illetve 10 mg d-gamma-tokoferollal.
Napi szükségletet fedezheti: 5 dkg dióbél.
K-vitamin (fillokinon)
Két fő formája létezik: a K1-vitamin, melyet a zöld növények, és a K2-vitamint pedig a bélbaktériumok állítják elő. Provitaminjának elnevezése: menadion.
Feladata: Nélkülözhetetlen a véralvadáshoz, az alvadási faktorok képzéséhez. Vitaminforrások: zöld, leveles zöldség- és főzelékfélék (kelkáposzta, káposzta, brokkoli, paraj), tej és tejtermékek, máj. A táplálékkal felvett K-vitamin nem szívódik fel teljes egészében (10-70%), a napi szükségletet fele-fele arányban a táplálék és a bélbaktériumok által termelt vitamin biztosítja.
Hiánytünetek: Vérzékenység, véralvadási, zsírfelszívódási és májfunkciós zavarok. Fontos tudni, hogy a bél gyulladásos betegségei és a hosszantartó antibiotikumos kezelés K-vitamin-hiányt okoz.
Túladagolás tünetei: Jelenleg nem ismert. A szívbetegségnél alkalmazott Syncumar nevű gyógyszer használatánál megfigyelték, hogy táplálék-gyógyszer kölcsönhatás jöhet létre, a K-vitamin fokozott bevitele csökkentheti, elégtelen bevitele pedig felerősítheti a gyógyszerhatást.
Napi szükséglet (mikrogrammban): 0-1 év: 5-10, 2-3 év: 15, 4-10 év: 20-30, 11-18 év: 45-65, 19 év felett: 60-70 mikrogramm.
Napi szükségletet fedezheti: 40 dkg zöldbab.
2008. április 4., péntek
Vitaminok a táplálkozásban
Találtam néhány jól összefoglalt leírást a vitaminok fontosságáról, és fajtájukról. Ezt most több részletben közlöm veletek:
Casimir Funk (1884-1967) ismerte fel, hogy az élelmiszerekben olyan vegyületek vannak, amelyek nélkülözhetetlenek az egészség fenntartásához, majd később vitaminoknak nevezte el őket. A kifejezés a latin vita (élet) és az amin (nitrogéntartalmú vegyület) szavakból származik. Később nyilvánvalóvá vált, hogy nem minden vitamin nitrogéntartalmú vegyület, de a vitamin szó addigra már elterjedt.
Vitaminok:
Elfogyasztott ételeink, italaink tápanyagokat tartalmaznak, amelyeket két nagy csoportra oszthatunk: makrotápanyagokra és mikrotápanyagokra. Makrotápanyagaink az energiát biztosító zsírok, fehérjék, szénhidrátok, mikrotápanyagaink pedig az energiát nem adó vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek. A vitaminok nélkülözhetetlen (úgynevezett esszenciális) szerves vegyületek: létfontosságú szerepet töltenek be számos anyagcsere-folyamatban, immunvédekezésben, enzimek működésében, vérképzésben stb. Ezekből a vegyületekből csekély a napi szükséglet, de nélkülük nincs megfelelő életműködés, élet. Mindegyik vitaminnak megvan a saját szerepe a szervezetben, egymást nem pótolják és nem is helyettesítik. Ha közülük valamelyik is hiányzik, akkor egyes anyagcsere-folyamatok károsodnak és kóros tünetek jelentkezhetnek.
Testünk - egy-két kivételtől eltekintve - nem képes felépíteni a vitaminokat, ezért ezeket naponta a meghatározott mennyiségben biztosítanunk kell a táplálkozással. A kalciferolt (D-vitamin), a fillokinont (K-vitamin), a kobalamint (B12-vitamin) és a niacint előállítja a szervezet, de az előállítás mértéke nem alkalmazkodik szervezetünk aktuális vitaminszükségletéhez.
Bizonyos életkorban, terhesség, szoptatás alatt, fokozott fizikai aktivitás vagy betegség esetén megnövekszik a szervezet vitaminigénye. Elégtelen vitaminfelvételhez vezethetnek a rossz táplálkozási szokások, szélsőséges táplálkozási irányzatok, a helytelenül összeállított étrend, emésztőszervi betegségek, felszívódási zavarok. A vitaminhiány nem specifikus tünetekben mutatkozik meg, hanem például ingerültség, a koncentrálóképesség csökkenése, álmatlanság, depresszió vagy épp étvágytalanság képében. A rejtett értékküszöbök alatti vitaminhiány rövid és középtávon működésbeli zavarokhoz vezet, hosszú távon pedig betegségeket okoz.
Változatos étrendnél egészséges gyermekek és felnőttek szervezetében nem alakulhat ki vitaminhiány. Az egészségünk megtartásához étrendünk minden nap tartalmazzon húst, húsféléket, gabonaféléket, zöldség- és főzelékféléket, gyümölcsöket és megfelelő mennyiségű folyadékot. A vízben oldódó vitaminok nagyon érzékenyek, fény, hő és hosszan tartó tárolás hatására lebomlanak. A gyümölcsöket, zöldségeket és főzelékféléket lehetőleg nyersen, esetleg rövid ideig tartó párolás után fogyasszuk. Télen a mirelit termékeket vásároljunk meg.
A természetes formában fogyasztott vitaminok felszívódási képessége magasabb, jobban hasznosulnak, mint a kapszula, tabletta vagy por alakú, laboratóriumban készített változatok. A vitaminokat tartalmazó élelmi anyagok még értékes rostokat, ásványi anyagokat és flavonoidokat is tartalmaznak, melyek szervezetünk regenerálódó és a betegségekkel szembeni ellenálló képességét is fokozzák.
A vitaminok különböző mennyiségben találhatók meg élelmiszereinkben, sokféle táplálékunk alkotóelemei, de nincs olyan, mely minden vitamint a szükségletnek megfelelő mennyiségben tartalmazná.
Étkezzünk változatosan!
Szent-Györgyi Albert mondta: "A betegségek több mint 70%-át a nem megfelelő táplálkozás kezdeményezi."
Casimir Funk (1884-1967) ismerte fel, hogy az élelmiszerekben olyan vegyületek vannak, amelyek nélkülözhetetlenek az egészség fenntartásához, majd később vitaminoknak nevezte el őket. A kifejezés a latin vita (élet) és az amin (nitrogéntartalmú vegyület) szavakból származik. Később nyilvánvalóvá vált, hogy nem minden vitamin nitrogéntartalmú vegyület, de a vitamin szó addigra már elterjedt.
Vitaminok:
Elfogyasztott ételeink, italaink tápanyagokat tartalmaznak, amelyeket két nagy csoportra oszthatunk: makrotápanyagokra és mikrotápanyagokra. Makrotápanyagaink az energiát biztosító zsírok, fehérjék, szénhidrátok, mikrotápanyagaink pedig az energiát nem adó vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek. A vitaminok nélkülözhetetlen (úgynevezett esszenciális) szerves vegyületek: létfontosságú szerepet töltenek be számos anyagcsere-folyamatban, immunvédekezésben, enzimek működésében, vérképzésben stb. Ezekből a vegyületekből csekély a napi szükséglet, de nélkülük nincs megfelelő életműködés, élet. Mindegyik vitaminnak megvan a saját szerepe a szervezetben, egymást nem pótolják és nem is helyettesítik. Ha közülük valamelyik is hiányzik, akkor egyes anyagcsere-folyamatok károsodnak és kóros tünetek jelentkezhetnek.
Testünk - egy-két kivételtől eltekintve - nem képes felépíteni a vitaminokat, ezért ezeket naponta a meghatározott mennyiségben biztosítanunk kell a táplálkozással. A kalciferolt (D-vitamin), a fillokinont (K-vitamin), a kobalamint (B12-vitamin) és a niacint előállítja a szervezet, de az előállítás mértéke nem alkalmazkodik szervezetünk aktuális vitaminszükségletéhez.
Bizonyos életkorban, terhesség, szoptatás alatt, fokozott fizikai aktivitás vagy betegség esetén megnövekszik a szervezet vitaminigénye. Elégtelen vitaminfelvételhez vezethetnek a rossz táplálkozási szokások, szélsőséges táplálkozási irányzatok, a helytelenül összeállított étrend, emésztőszervi betegségek, felszívódási zavarok. A vitaminhiány nem specifikus tünetekben mutatkozik meg, hanem például ingerültség, a koncentrálóképesség csökkenése, álmatlanság, depresszió vagy épp étvágytalanság képében. A rejtett értékküszöbök alatti vitaminhiány rövid és középtávon működésbeli zavarokhoz vezet, hosszú távon pedig betegségeket okoz.
Változatos étrendnél egészséges gyermekek és felnőttek szervezetében nem alakulhat ki vitaminhiány. Az egészségünk megtartásához étrendünk minden nap tartalmazzon húst, húsféléket, gabonaféléket, zöldség- és főzelékféléket, gyümölcsöket és megfelelő mennyiségű folyadékot. A vízben oldódó vitaminok nagyon érzékenyek, fény, hő és hosszan tartó tárolás hatására lebomlanak. A gyümölcsöket, zöldségeket és főzelékféléket lehetőleg nyersen, esetleg rövid ideig tartó párolás után fogyasszuk. Télen a mirelit termékeket vásároljunk meg.
A természetes formában fogyasztott vitaminok felszívódási képessége magasabb, jobban hasznosulnak, mint a kapszula, tabletta vagy por alakú, laboratóriumban készített változatok. A vitaminokat tartalmazó élelmi anyagok még értékes rostokat, ásványi anyagokat és flavonoidokat is tartalmaznak, melyek szervezetünk regenerálódó és a betegségekkel szembeni ellenálló képességét is fokozzák.
A vitaminok különböző mennyiségben találhatók meg élelmiszereinkben, sokféle táplálékunk alkotóelemei, de nincs olyan, mely minden vitamint a szükségletnek megfelelő mennyiségben tartalmazná.
Étkezzünk változatosan!
Szent-Györgyi Albert mondta: "A betegségek több mint 70%-át a nem megfelelő táplálkozás kezdeményezi."
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
