Azonnali egészségjavulást hoz a dohányzás abbahagyása

Újabb érdekes tanulmány!!!

A bostoni Harvard Egyetem orvosi karának kutatói egy korábbi, átfogó egészségügyi vizsgálatsorozat eredményeit elemezve azt találták, hogy a dohányzás abbahagyása csaknem azonnali egészségjavulással jár: öt éven belül 13%-kal csökkent a különféle betegségek által okozott halálesetek száma azoknál a nőknél, akik képesek voltak feladni szenvedélyüket.
Stacey Kenfield és munkatársai a Journal of the American Medical Association című folyóiratban tették közzé új tanulmányukat, amelyet az USA tizenegy államában 1976 óta folyó, Nurses Health Study elnevezésű felmérés eredményeinek elemzése alapján készítettek. Az említett felmérésben több mint 120 000, 30 és 55 év közötti amerikai nő egészségi állapotát és életmódbeli körülményeit követték nyomon kérdőíves módszerrel és kétévente megismételt általános egészségügyi vizsgálatokkal. A vizsgálati módszer lehetővé tette a kutatók számára, hogy az életmódbeli tényezőket érintő kérdésekre adott válaszokat hozzárendeljék a részvevők általános egészségi állapotának romlásához vagy javulásához, illetve az időközben bekövetkezett halálesetek okaihoz.

A 104 519 részvevőről 1980 és 2004 között felvett adatok elemzése megerősítette azt a már eddig is igen jól ismert tényt, hogy a dohányzás számos súlyos betegség első számú kiváltó okának tekinthető; a felmérés ideje alatt mindvégig dohányzó nők haláleseteinek 64%-át lehetett kapcsolatba hozni a káros szokással, míg a korábban dohányzó, de később egészségesebb életmódra váltó nők körében ez az arány már csak 28%-os volt. Azoknál, akik naponta átlagosan 35 szálnál több cigarettát szívtak el a felmérés ideje alatt, 115-ször nagyobb eséllyel alakult ki krónikus hörghurut vagy tüdőtágulás, a tüdőrák kialakulásának esélye pedig a negyvenszeresére emelkedett a nemdohányzókhoz viszonyítva.

A felmérés további eredményei valódi motivációt jelenthetnek azok számára, akik fel szeretnének hagyni a dohányzással: az adatokból egyértelműen látszik, hogy a cigarettázás elhagyása szinte azonnali javulást eredményez a későbbi betegségek megjelenésének kockázatait tekintve. A szívkoszorúér-betegség esetében az esetek 61%-ban a dohányzás mellőzésének volt köszönhető az öt éven belüli kockázatcsökkenés, míg a szélütés (stroke) esetén ez az érték 42%-kal, a tüdőráknál pedig 21%-al mérsékelte a későbbi megbetegedések valószínűségét. Az adatokból az is világosan látszott, hogy minél későbbi életkorban kezd el dohányozni valaki, annál kisebb eséllyel betegszik meg vagy halálozik el a leggyakoribb kórokokból kifolyólag: azoknál a nőknél, akik 17 évesen gyújtottak rá először, 22%-kal nőtt a tanulmány ideje alatt bekövetkező halálesetek valószínűsége azokhoz képest, akik 26 évesen, vagy még később kezdtek cigarettázni.

Itt a pollenszezon

Itt a tavasz, nyílnak a barkás növények, egyre több időt töltünk a szabadban. A természet ébredése sokaknak tüsszögést, orrfolyást és szemviszketést jelent: a langyos tavaszi szellő polleneket hoz. Cikkünkben allergológus szakértő segítségével tekintjük át, hogy mit tehetünk az allergiás tünetek mérséklése érdekében.
Közeleg a pollenszezon, de még van idő felkészülni

Február végén, március elején megjelennek a levegőben a korai fapollenek. Ettől kezdve ősz végéig folyamatosan számolni kell a szezonális virágporokkal. Az allergiás náthától szenvedők tüsszögnek, eldugul és folyik az orruk. Panaszaikat gyakran kötőhártya-gyulladás, szemviszketés, könnyezés kíséri.

Évről évre nő a légúti allergiában szenvedők száma. Ennek több oka van, például környezetünk és életmódunk gyors változása, a fokozódó légszennyeződés, valamint genetikai okok. A hatékony kezelés alapfeltétele a kiváltó okok minél pontosabb, minél korábbi tisztázása, és ennek birtokában a legmegfelelőbb kezelés megválasztása. (Az allergiás nátha egyébként egész éven át okozhat panaszokat, ilyenkor háziporatka, állatszőr vagy gombaspóra áll a háttérben.)

A szezonális panaszok pollenekhez kötöttek. Egyre gyakoribb jelenség, hogy az első szezonban a beteg a parlagfű pollenszórási időszakában, augusztus-október között panaszos, de a következő évben a tünetek már korábban, tavasszal-nyár elején jelentkeznek. A pollenallergia sokszor kezdődik fiatal korban, de egyre sűrűbben találkozunk felnőtt, sőt idős korban fellépő tünetekkel is.

Akinél már tisztázott a kiváltó ok, vagyis az allergén, azoknak célszerű figyelnie a pollenjelentést, és a korábban sikerrel használt gyógyszereket már a tünetek várható kezdete előtt beszerezni. Akinek tünete volt a tavalyi tavaszi-nyári-őszi időszakban, azoknak a megfelelő kezelés hiányában várhatóan idén is panaszai jelentkeznek. A hatékony kezelés alapfeltétele az alapos kivizsgálás, mely allergológiai és fül-orr-gégészeti vizsgálatot jelent.

Kivizsgálás

Fontos az orrkagylók, az orrsövény teljesen fájdalmatlan, műszeres vizsgálata, hogy az esetleges anatómiai eltéréseket, orrsövényferdülést, orrpolipokat diagnosztizálják. Ezek az állapotok az allergiás nátha kezelését jelentősen befolyásolhatják.
Az allergológiai vizsgálat lehet bőrteszt vagy vérből végzett ellenanyag-vizsgálat. A bőrteszt elvégzése tünetmentes állapotban, a pollenszezon kezdete előtt javasolt. A vizsgálat gyors és fájdalmatlan, 20 percet vesz igénybe. Az alkaron ejtett kis karcolásokon keresztül juttatják be az allegiát okozó, gyárilag előállított, tisztított allergén rendkívül kis mennyiségét a bőr rétegeibe. Az allergiát kis csalángöb igazolja: az ily módon tisztázott allergia célzottan, hatékonyan kezelhető.

Kezelés

A korszerű tüneti terápia a helyi hatású szteroid orrspray és a hisztamin-felszabadulást csökkentő gyógyszer kombinációja. Ez tartós használat esetén sem okoz kellemetlen mellékhatásokat. Kerülni kell a csak ideig-óráig segítő tartós érszűkítő orrcseppek használatát, mely nehezen visszafordítható elváltozásokat okoz az orrnyálkahártyán. Szükség esetén a kezelést allergiaellenes szemcseppel is kiegészíthetjük.

Az egyetlen, az allergiát, mint okot megszüntető kezelés az immunterápia. Ennek során megváltozik a szervezet immunválasza az adott allergénnel szemben. A több éven át tartó injekciós, tablettás vagy cseppkezelés végére a korábbi allergiás reakciót már nem váltja ki az allergén.

Célszerű ismerni az adott pollennel úgynevezett keresztreakciót adó zöldség- és gyümölcsféléket, melyek allergénszerkezete hasonló, és az arra érzékenyeknél szintén panaszokat okoz. Ilyen a kora tavaszi pollenek közül a nyírfapollen mogyoróval, almával, cseresznyével, köménnyel, kaporral vagy az őszibarackkal alkotott keresztreakciója.

A gyógyszeres tüneti terápia mellett meg kell említeni néhány eredményes alternatív kiegészítő kezelést is. Az akupunktúra, a sókamra-kezelés és a rendszeres fiziológiás sóoldatos orröblítés rövid távon jelentősen mérsékli a panaszokat, így esetenként a gyógyszeres kezelés is elkerülhető. Valamint homeopátiás készítményekkel is nagyon jól karbantarthatók a tünetek.

Megszűnnek a tünetek, ha sikerül allergénmentes környezetben tartózkodni, bár ez a pollenek esetében nehezen megoldható. Segít a naponkénti esti hajmosás a megtapadt pollenek eltávolítására, a zárt ablak mellett autózás, légkondicionálónál a pollenszűrő használata, az orrnyálkahártyát bevonó gél használata.

A megfelelően megválasztott kezelés mellett a betegek jelentős csoportjánál panasz- és tünetmentesség érhető el, így a szabadban töltött idő, a kerti munka vagy a szabadtéri sport az állandó panaszok helyett végül ismét kikapcsolódást és felüdülést jelenthet számunkra.
Dr. Augusztinovicz Monika
fül-orr-gégész, allergológus

Új irányelvek a csontritkulás kezelésében: a férfiak is veszélyeztetettek

Na már ebben sem különböznek a pasik tőlünk! :)


Az amerikai Nemzeti Oszteoporózis Alapítvány által kibocsátott legújabb kezelési irányelvek szerint nemcsak a nőknek ajánlott elmenni csontsűrűségmérésre, hanem a hetven év feletti férfiaknak is. A kezdetben tünetmentes betegséget hazánkban is elsősorban az érintettek magas száma teszi fontossá: a csontritkulás Magyarországon 900 000 embert érint.

A nemrég közzétett új irányelv kiemeli, hogy a csontritkulás (oszteoporózis) nemcsak az idős, ősz hölgyeket érinti, hiszen ebben a korban már mindkét nem veszélyben lehet: a korábbi irányelvekhez képest a legfontosabb változás, hogy a csontsűrűség mérése férfiak esetében 70, nőknél pedig 65 év felett vált ajánlottá. Egyéb rizikófaktorok - például korábbi törés, a szülőket érintő csípőtáji törés, ízületi gyulladás (rheumatoid arthritis) jelenléte, dohányzás, napi három egységet (8-10 gramm) meghaladó alkoholfogyasztás, illetve a glükokortikoid típusú gyulladáscsökkentő gyógyszerek hosszabb távú szedése - fennállása esetén ez az életkori ajánlás természetesen korábbra tolódik. A csontsűrűségmérés többszörösen módosított hazai szabályozásában az utolsó rendelet 2007 szeptemberében látott napvilágot. Pozitív fejlemény, hogy a gyógyszert szedő betegek esetében visszaállították az évenként ismételhető csontsűrűségmérés lehetőségét, melyet azonban az eddig végezhető gerinc- és csípőtáji mérés helyett már csak egy mérési ponton finanszíroz az Egészségbiztosító Pénztár.
A legfrissebb irányelvben a nők számára is újdonságot jelent, hogy egy új számítógépes mérőprogram a csontsűrűségen kívül egyéb rizikófaktorokat - például a családtagok körében előfordult csípőtáji törések gyakorisága - is figyelembe vesz az elkövetkezendő években bekövetkező csonttörések valószínűségének kiszámításakor. Az Egészségügyi Világszervezet FRAX névre keresztelt kalkulátora segítheti az orvosokat annak eldöntésében, hogy szükség van-e kezelésre, vagy elég visszajönni kontrollvizsgálatra néhány éven belül. A programmal a negyven év felettiek körében egyszerűen kiszámítható a 10 éven belül bekövetkező csípőtáji, csukló- vagy csigolyatörések esélye, függetlenül attól, hogy a használónak volt-e már csontritkulása, avagy sem (a kalkulátor hiányossága, hogy jelenleg csak kilenc ország lakosainak adatait tartalmazza, és egyelőre a magyar adatok sem találhatóak meg benne). A rizikó kiszámításakor a program egyaránt figyelembe veszi az étrendet, a testmozgást és a napon töltött átlagos időmennyiséget (ez utóbbira a D-vitamin-ellátottság becslése miatt van szükség). "A kalkulátorral történő előzetes kockázatfelmérést követően elég lenne csak azokat kezelni, akiknek valóban szükségük van rá, a többieket pedig meg lehetne nyugtatni, hogy néhány évig vélhetően még nem kell számítaniuk a csontritkulás megjelenésére" - nyilatkozta Dr. Ethel Siris, a Columbia Egyetem orvosa és a Nemzeti Oszteoporózis Alapítvány elnöke.
A csípőtáji töréseket - a csontritkulás legrettegettebb szövődményét - már évek óta vizsgáló Dr. Jay Magaziner szerint egyre inkább felismerjük, hogy a férfiak is veszélyeztetettek. "Ne értsük félre, természetesen még mindig a menopauzán átesett nők tartoznak a legnagyobb rizikójú csoportba, ám a csípőtáji törések nagyjából egynegyede a férfiakat érinti, és mivel az emberek egyre tovább élnek, egyre több a veszélyes törések száma" - foglalta össze Dr. Magaziner az Amerikai Ortopédsebészek Társaságának nemrég megrendezett éves konferenciáján. A csontvesztés miatti törések fele sajnos olyan betegeket érint, akiknél a csontvesztés mértéke még nem éri el a csontritkulás diagnózisához szükséges értéket, ez pedig hamis nyugalmat ad nekik. Ezt az átmeneti állapotot nevezik csonthiányos állapotnak, idegen szóval oszteopéniának: összehasonlításképpen, az Egyesült Államokban a jelenlegi becslések alapján nagyjából 10 millióan szenvednek csontritkulásban, az oszteopéniások száma azonban akár a 34 milliót is elérheti.

Magyarországon ma 600 000 nő és 300 000 férfi szenved ebben a betegségben: a csontritkulás miatt évente körülbelül 90 000 törés következik be, melyek közül a leggyakoribb a csukló, a csigolyák, a felkar és a csípő törése. A csípőcsontok törése (például combnyaktörés) különösen az időseknél veszélyes, mert a gyógyulási folyamat hosszas fekvést igényel és fél éven belül a betegek nagyjából egyharmada életét veszti.