A légszennyezés már öt hét alatt is károsíthatja az ereket

Egy újabb érdekes tanulmány:

Az iparvárosok levegőjében lévő egészen apró szemcseméretű szennyező anyagok meggátolják az úgynevezett "jó" koleszterin érfalvédő hatását, így védtelenné tesznek az érfalakon képződő meszes lerakódásokkal szemben - derült ki egy új amerikai tanulmányból.

A Los Angeles-i Kalifornia Egyetem (UCLA) kutatónak új vizsgálata szerint a városi légszennyező anyagok közül a legapróbb, nanométeres mérettartományba eső porszemek lehetnek a legveszélyesebbek: ennek oka, hogy kis méretük miatt rendkívül nehéz őket kiszűrni a levegőből, és olyan, főképp a gépjárművek kipufogócsöveiből származó szerves vegyületeket tartalmaznak, amelyek belélegzéskor egészen a tüdő legvégső hörgőcskéiig hatolnak, ahonnan könnyűszerrel átjuthatnak a véráramba. Az említett részecskék átmérője kisebb mint 0,18 mikrométer, ami egy emberi hajszál vastagságának ezredrészét jelenti.

Jesus Araujo és munkatársai egy öthetes kísérletsorozat keretében egereket tartottak olyan levegőben, amelyek a Los Angeles-i levegőből származó szennyező anyagokat tartalmaztak. A szennyezéseket a vizsgálat kezdetekor szemcseméretük szerint válogatták szét, majd az egerek egyik csoportját a kisebb, társaikat pedig a nagyobb részecskeméretű porral szennyezett levegőjű térben tartották. Öt hét elteltével megvizsgálták, hogy az egerek érfalain milyen mértékben képződtek meszes lerakódások (plakkok), amelyek később az érfalak megkeményedéséhez és szív- és érrendszeri megbetegedésekhez is vezethetnek. A kezelt egerek érfalait olyan kísérleti állatokéhoz hasonlították, amelyekkel nagyon kevés porszemet tartalmazó, szűrt levegőt lélegeztettek be.

A kutatók azt találták, hogy azoknak az egereknek, amelyekkel az egészen kicsi szemcseméretű szennyező anyagokat lélegeztették be, 55 százalékkal több meszes lerakódás képződött az érfalaikon, mint a tiszta levegőben tartott állatoknak. További eredmény, hogy a kialakult plakkok száma ezeknél az állatoknál 25 százalékkal haladta meg a közepes méretű porszemeket belélegző egerek érfalain tapasztalt elváltozások számát. Araujo szerint eredményeik arra utalnak, hogy a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásáért leginkább a levegőben található nanoméretű részecskék tehetőek felelőssé; ezek a porszemek ugyanúgy viselkednek, mint a passzív dohányosok által kényszerűségből belélegzett füstszemcsék.

A nanorészecskék egészségkárosító hatásának hátterében az húzódhat, hogy ezeknek a porszemeknek a nagyobb szemcsékhez viszonyítva nagyobb a relatív felületük, így a felszínükön nagyobb koncentrációban képesek olyan vegyületeket megkötni, amelyek szabadgyökökkel reagálva erélyes oxidációs folyamatokat indítanak be az élő sejtekben. Ez roncsolja a szöveteket és gyulladást idéz elő az érfalban, ami végül elzárt artériákhoz és érelmeszesedéshez vezethet. A kutatóknak sikerült feltérképezniük azt a mechanizmust is, ahogy a nanorészecskék előidézik az érfalak gyulladását: az apró porszemek gátolják a "jó" koleszterin (magas sűrűségű lipoprotein; HDL) gyulladásgátló hatását, így közvetett módon is elősegítik az erek elzáródását.

A kutatók szerint a kísérlet legfontosabb eredménye az, hogy a légszennyezésnek már egészen rövid időszak (öt hét) alatt is jelentkezhet az egészségkárosító hatása, így különösen fontosak azok a törekvések, amelyek a nagyvárosok légszennyezettségének csökkentését tűzték ki célul. A kutatás következő szakaszában azt igyekeznek meghatározni, hogy a levegőben szálló nanorészecskék mely vegyi összetevői okoznak egészségkárosodást az emberben.

Két korábbi tanulmánynak - a fent ismertetett vizsgálathoz hasonlóan - szintén sikerült kimutatnia, hogy a városi légszennyezés miként függhet össze a vérrögök kialakulásával a szervezetben. A kutatók az eredmények fényében azt tanácsolják, hogy a rögképződés megelőzése érdekében mozogjunk minél többet, szmogos napokon azonban a szabad levegő helyett próbáljunk inkább olyan mozgásformát keresni, amelyet zárt térben is végezhetünk.